Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Gyulai Éva: A Zsámboky-címer mint embléma - Adalékok az őrdaru (grus vigilans) heraldikájához

n(um) lunium, medicum clarissimum — ajánl Sambucus. 11 A Iunius-embléma (felirata: Neglecta virescunt - Az elhanyagoltak kizöldellnek) epigrammája barátját magasztaló költemény. Ahogyan a repkény gondozatlanul is zöldell és kúszik fel a falra, úgy azok, akik az erényt helyezik az első helyre, hiába nyomja el őket a gyűlölség, maguktól, minden segítség nélkül virulnak ki. 12 Iunius ugyancsak orvos volt és filológus, a görög-latin szövegek kutatója, kortársai „második Erasmusként" emlegették. Mint a legtöbb korabeli hu­manista tudós, ő is szerzett költeményeket. Mindketten barátjuknak mond­hatták kiadójukat, Antwerpen híres nyomdájának alapítóját, a jeles humanis­tát, Christophe Plantint, aki a könyvkötői mesterséget hagyta ott a könyvki­adás kedvéért. Iunius, szokatlan módon, nemcsak emblémát, szimbólumot, „témát" vett át barátjától, ami egyébként az emblematika lényegi vonása, hanem egy teljes fametszetet, mégpedig éppen Zsámboky címerét, humanis­ta költőként azonban más epigrammát írt alá, s az inscriptio is változott, ezzel a jelképrendszer is. A címert nem kellett újrametszetni, hiszen Plantin nyomdájában már megvolt a dúc. Hadrianus Iunius: ERUDITIONIS DECOR CONCORDIA, MERCES GLORIA 13 Cor pedibus iunctis, rostris concordibus aurum Naupliae prendunt, munera sancta, grues, Gloria debetur studiis, atque assecla merces; Concordesque animos candor vbique decet. (Az egyetértés a műveltség dísze, a dicsőség a jutalma. Lábukkal közösen szívet, csőrükkel aranygyűrűt tartanak a Nauplios-féle darvak szent adományként, dicsőség jár ugyanis a tudományokért, s együtt jár a jutalom is; s az egyetértő lelkeket mindenütt tündöklő fényesség övezi.) A két embléma egyezését már korábban is felismerte a kutatás, 14 de nem tulajdonított különösebb jelentőséget a dolognak, pedig ez a humanista amititia egyik legszebb példája, talán az sem véletlen, hogy az epigrammák közös szimbóluma a harmónia, egyetértés, Iunius egyenesen egyetértő (lati­11 Buck 1982 38-39. pp. 12 Varga 1966. 196. p. 13 Közli: Henkel-Schöne (szerk.) 1996. 819. p. 14 Varga 1964. 219. p., 1966. 190-191. pp., Henkel-Schöne 1996. 819. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom