Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Gyulai Éva: A Zsámboky-címer mint embléma - Adalékok az őrdaru (grus vigilans) heraldikájához

2. kép. Az egyetértés szimbóluma, Alciato emblémája (1531) http://www.mun.ca/alciato/038.html alapján ációja során Alciatus több kiadást megért művét, hiszen kora egyik legismertebb könyvgyűjtője volt, Itáliában különösen sok példányt vásárolt,

5 így a concordia-szimbólum feltehetően az emblémák mesterétől származik. A követ szorító darvak Zsámbokynál mint az őrség, éberség, felvigyázás {excubiis... vigili) jelképei jelennek meg, ő azonban családja címerképe alapján tovább fűzi a történetet azzal, hogy a madarak őrállásuk jutalmaként kapták a csőrükben tartott aranygyűrűt, amely az epigrammában nem szerepel, de a picturán jól kivehető, s amely egyben a munkának a mottóban említett megérdemelt jutalma is (In laboré fructus). Az inscriptioban felvetett fáradságos munka a versben is megjelenik, Sambucus ugyanis azért kapta a címert őseitől, hogy tudományával dicsőséget szerezzen. A sisakdísz rózsái is a Zsámboky-ház, nemzetség hírének szimbólumai, hiszen az a dolguk, hogy illatfelhővel árasszák el a nemes otthont. A vers utolsó disztichonja a két fontos erénynek, a darvak jelképezte éberségnek/őrködésnek és a bátorságnak ígér dicsőséget, amely méltán jár a csendes, nem hivalkodó erkölcsi magatartásért (placidis moribus). Ez a jutalom a madarak csőrével tartott aranygyűrű és a rózsaillat. Az erkölcsi tanács kimeríti az emblémák morális követelményét, így Zsámboky címeremblémája mindenben megfelel a műfaj előírásainak, ugyanakkor a humanista tudós reprezentációját is szolgálja, akárcsak az Emblemata címlevelén közölt portré. 5 Kelecsényi 1988