Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Kubinyi András: Gercse. Egy Buda melletti kisnemesi falu és lakói

kertje alatt.) Zylwas, két hold. } Thwzokosfelde, 4 hold. 5 " Szőlők: Be­reknye Mezew hegy. 51 Parlagos nevü elpusztult szőlő. 52 Erdők: Chordaiaro (Chordayaro). 53 Holczar. 54 Két Nylas-nak nevezett erdő, egy Kallaskewzy, a másik Wasasaghallya helyen. 55 A Dobosoldala szántó melletti erdőt már említettem. Az adatokból kiderül, hogy a házakhoz kertek csatlakoztak, azok mögött pedig szántóföld terült el, amely nem mindig volt a kert gazdájáé. (Nyilván valamikor eladták.) Gyümölcsökre utalnak dűlőnevek. A Csordajá­ró erdő az állattenyésztést bizonyítja. Érdekes az egyik erdő Holczar neve, ami nyilvánvalóan a német Holz szóból ered, ami a közeli, részben német lakosságú Buda miatt meg is magyarázható. A Nyilas nevű erdők arra utal­nak, hogy eredetileg felosztották az erdőparcellákat is, ekkor azonban már magántulajdonba estek. Gercse határa igen szűk volt Óbuda, Óbudaörs (a Hármashatárhegy tá­ján volt), Hidegkút és a nyéki királyi vadaskert között. Itt kellett megélni kb. félszáz háztartásnak, ami nehezen érthető, hogy hogyan sikerült. Nem zárha­tó ki, hogy egyesek munkát vállaltak a két közeli városban, Budán és Óbu­dán. Feltűnően sokszor fordulnak elő azonban gercsei nemesek megyebeli birtokpereknél tanúként. Nem tartom lehetetlennek, hogy ez is járhatott va­lami bevétellel: a pereskedők fizettek. Egyetlen kérdést kell még említenünk, hogyan definiáljuk azt a társa­dalmi réteget, amelyhez a gercseiek tartoztak. Magam részéről a törvények­ben is szereplő egytelkes nemest tartom jogilag helyesnek, noha ez ellen is lehet ellenvetést tenni. Egyrészt lehetett az egytelkesnek több telke is, más­részt a nemesi telek tartozékai osztódás, vagy birtokszerzés következtében módosulhattak. Az egytelkesek azok, akiknek nincs jobbágyuk. Ez viszont az esetek többségében azt jelenti, hogy földjét maga műveli meg, ezért jogo­sultnak tartom a parasztnemes megjelölést is: azaz az egytelkes földesúri hatalomtól független, tehát szabad paraszt. Bizonyos mértékben nevezhetjük szegény nemeseknek is őket, ez azonban tágabb fogalom, hiszen egy tíz jobbágynál kevesebbel rendelkező nemes anyagi helyzete nem lehetett jobb, 48 Uo. 332-333. 1515-ben Bádi Mihály eladja Leány Péter, Bálint és Alberrtnek. 49 Uo. 469-469.a. 1518-ban Henci Miklós és fia, Máté lemond róla a pálosok javára. (Ez a Csama­birtok része.) 50 Ld. fent, 45. j. 51 Dl. 106083. 476. A pálosok 1519-ben 50 forintért eladják Farkas András és Sebestyén Mátyás gercsei nemeseknek. 52 Ld. fent, 49. j. 53 Ld. fent, 48. j. és 49. j. (Ugyanazon erdőben két parcella.) 54 Ld. fent, 49. j. 55 Dl. 106083. 459-460. 1518-ban nemes Gercsei Gálya János és Bernát zálogba adják nemes Boldogasszonyfalvi Tóth Gáspárnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom