Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Pozsgai Péter: Paraszti háztartás és munkaszervezet

Napjainkig ható éles vitát robbantott ki annak a kérdése, hogy a kis önálló mezőgazdasági egységek, vagy a nagy mezőgazdasági üzemek képesek előnyösebben megszervezni a termelést. Csajanov a szállítási költségek, a családi munkaerő és a paraszti üzemméret részletes elemzésével próbálta cáfolni, hogy a „nem egyéni érdekeltségen alapuló" mezőgazdasági nagyüzemek gazdaságosabban lennének az önálló parasztgazdásoknál, illetve a termékeik értékesítésére szervezett szövetkezeteknél. Míg a „szervezési és termelési iskola" képviselői Csajanovval az élen hosszú évek gyakorlati tapasztalatai és megfigyelései alapján vonták le következetéseiket, ez nem mondható el az elmélet marxista kritikusairól, akiknél az ideológiai elem volt az elsődleges. Sajnálatos tény, hogy a csajanovi elméletet sem a korabeli közgazdaságtan, sem a szovjet gazdaságpolitikusok nem tartották elfogadhatónak és megfontolandónak. Míg előbbiek mindenáron a klasszikus közgazdaságtan nyugati polgári fejlődésen alapuló fogalmi apparátusával kívánták leírni a paraszti gazdálkodást, addig a másik oldalon a marxi és a lenini tézisekkel tartották összeegyeztethetetlennek a csajanovi „paraszti termelési mód"-ot. Csajanov műveinek és különösen a dolgozatban elsősorban vizsgált „A parasztgazdaság szervezése" című kötetének szovjet-orosz recepciója napjainkig nem történt meg. Nyugat-Európában ugyanakkor kutatási irányzatok és iskolák jöttek létre a hatvanas évektől kezdve - az első angol kiadást követően - nem kis részben Csajanov művének köszönhetően. A Cambridge Group for the Study of Population and Social Structure összehasonlító háztartásnagyság vizsgálata (P. Laslett, R. Wall), E. P. Thompson „morális ökonómiája", a különböző történeti háztartásszerkezeti, történei demográfiai és történei szociológiai vizsgálatok, a „családi fejlődési ciklus" elmélete (L. Berknekr, O. Löfgren, M. Mitterauer) hogy csak néhányat említsünk a jelentősebbek közül. A polémia jellege természetesen bizonyos fokig megváltozott, amikor a csajanovi elméletet a középkori nyugat-európai agrárfejlődés modellezésére kívánták - néha kritikátlanul - felhasználni. Egyesek bevallottan (pl. Barbara Hanawalt a középkori angol parasztcsaládokról írott könyvében) nagyon nagy mértékben támaszkodtak Csajanov eredményeire,

22 mások, pl. Alan Macfarlane azonban éppen csak megemlíti Csajanov nevét (könyve egyik jegyzetében, de nem hivatkozik rá), bár a „klasszikus parasztságról" szóló fejtegetései és munkájának kiindulópontja Csajanov kutatásainak és írásainak felhasználása nélkül nehezen magyarázhatók.

23 alapuló gazdálkodás nagymértékben különbözik az orosz családi gazdálkodástól, ennek ellenére következtetéseit nem csak orosz területre tartotta érvényesnek. Hanawalt, B. 1986. 8. Macfarlane, A. 1993.