Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)
Pozsgai Péter: Paraszti háztartás és munkaszervezet
Csajanov elemzése és megállapításai úttörő jelentőségűek voltak a parasztcsalád nagyságára, a parasztcsaládok „fejlődési ciklusára" vonatkozóan összefüggésben a paraszti gazdálkodás eredményességével. Csajanov egy olyan demográfiai modellt dolgozott ki, amelyben a házasságkötéstől a nők termékenységi időszakának lezárulásáig 26 éven keresztül vizsgálta a családon belüli termékenységet, s ezáltal a családnagyság változását. 16 A családi fejlődési ciklus különböző szakaszaiban a gazdálkodást döntően befolyásolja, hogy a családi gazdaságban van-e már munkára fogható gyerek. A családciklus kezdeti tizennégy évében a fogyasztó-dolgozó arány egyre nő a fogyasztók javára - az újabb és újabb születendő gyermekekkel -, így a munkát végző családtagokra egyre nagyobb teher hárul, a munka-fogyasztási egyensúly egyre alacsonyabb szinten jön létre, azaz az életszínvonal változatlan körülményeket feltételezve fokozatosan csökkenhet. Átlagosan a tizenötödik évben - Csajanov maga is hangsúlyozta azonban, hogy ez a váltás fokozatosan történik nem egyik évről a másikra - belép a munkavégzők közé a még csak „félig munkaképes" elsőszülött gyerek, úgy fokozatosan enyhül a fogyasztók által a családi gazdaságra nehezedő terhelés. A családi gazdaság hatékonyságának csúcspontját akkor éri el, amikor már a kisebb gyerekek közül többen is munkaképessé válnak 17 , az idősebbek pedig vagy még nem érték el a házasulandó kort, vagy mint fiatal házasok továbbra is a családban maradnak, növelve a rendelkezésre álló munkáskezek (és egyben a fogyasztók) számát is. 18 Csajanov kiemelte, hogy az orosz paraszti családokra nem jellemző ugyan a nyugat-európai nukleáris jelleg, de a családciklus különböző szakaszaiban (pl. fiatal házasok, vagy öreg házaspár) jelent vannak a nagycsaládok mellett. 19 Az átlagosan egy családra jutó családtagok száma azonban lényegesen magasabb volt, mint Nyugat-Európában. (A századforduló utáni Oroszországban általánosak voltak a többgenerációs családok, ahol a fiatal házaspáron és gyermekeiken kívül nagyon gyakran ott éltek a férj, vagy a feleség szülei, vagy még nem házas testvérei.) 16 Csajanov a különböző zemsztvo statisztikák alapján a házasulandó nők átlagos életkorát 20, míg a férfiakét 25 évnek vette, s ettől az életkortól kezdve a nők 45 éves koráig - szülőképes koruk végéig - átlagosan három évnek vette azt az időszakot, amikor egy „túlélő" gyermek születik (aki nem hal meg csecsemőkorában és feltételezhetően megéli munkaképessé válását). Chayanov 1966, 57. Lásd erre és az életciklus elemzésekre részletesebben: Pozsgai P. 2001a. 265-281. 17 Természetesen életkori és nemi sajátosságoknak megfelelő munkáról van szó. 18 A falusi kézművesség és a paraszti háztartások összetételére és munkaszervezetére a 18. századi Magyarországon lásd Faragó T. 1985a, 1985b. 19 A háztartások dinamikus megközelítésére és ciklikus mozgására általában (egyéni, családi, háztartási ciklusok) lásd Faragó T. 2000. 461-469. (különösen: 366-467). Egy kiemelkedő lokális esettanulmány alapján a háztartásciklusok rekonstrukciójára lásd Heilig B. 2003. 211223.
