Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Pozsgai Péter: Paraszti háztartás és munkaszervezet

is, hogy a termelés, a biológiai újratermelés és fogyasztás funkcionális és szervezeti egységet alkotott a das ganze Haus

8 társadalmi formációján belül."

9 b) A munka-fogyasztási egyensúly A munka-fogyasztási egyensúly modelljének kialakításakor Csajanov a parasztgazdaság egy mezőgazdasági év utáni bruttó bevételéből (bruttó termelési értékből) indult ki. Ebből az évi bruttó bevételből (ami tételezzük fel, hogy 1 000 rubellel volt egyenértékű - bár a „bevétel" nagyobb része általában nem került piacra, hanem a családtagok szükségleteit elégítette ki) le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyeket a gazdasági eszközök, felszerelések és épületek évenkénti felújítására fordítottak. Csökkenti a családi gazdaság bruttó termékét (ill. termelési értékét) még pl. a vetőmagnak félretett gabonamennyiség, az állatok takarmánya, a kiöregedett lábasjószág pótlása stb. Az így meghatározott nettó termék, vagy nettó bevétel alkotja a családi gazdaság éves munkaráfordításának eredményét. Hogyan használta fel a „családi gazdaság"

10 ezt a nettó bevételt? A parasztgazdaságban a családtagok hozzávetőlegesen tudják, hogy hány napot dolgoztak, de Csajanov szerint nem lehet pénzben megbecsülni munkájuk értékét. Mindaz ami a gazdaság tagjai számára „kézzelfogható": munkájuk nettó terméke; de természetesen nem lehetséges „a munkanapokat búzával töltött vékákra felosztani". Csajanov úgy véle, hogy a parasztcsalád egy olyan szubjektív értékrendet követ, amely az élő nemzedékek és elődeik hosszú mezőgazdasági gyakorlatának tapasztalatain alapul. A legtöbb parasztcsalád Oroszországban abban a helyzetben volt, az empirikus adatok bizonysága szerint, hogy vagy extenzíven kellett munkaráfordításait növelnie (több órát dolgoznia), vagy intenzívebben kellett dolgoznia, néha mindkettőt egyszerre. Ha a családi gazdaság bevételei csökkentek, a családtagok növelték munkaráfordításukat, gyakorta túllépve azt a mértéket is, amely a fejlett kapitalista bérgazdálkodáson alapuló rendszerekMagyarul „háznépnek" fordíthatjuk. (Vö. az angol „houseful" kifejezéssel). Mindazok beleértendők - a jelenlévő vérségi rokonokon kívül -, akik egy adott pillanatban a családhoz (ti. háztartáshoz, gazdasághoz) tartoztak, vagyis velük együtt gazdálkodtak, vagy „egy asztalnál ettek", „egy fedél alatt háltak" stb. Lásd erre bővebben: Brunner, O. 1968. 103-127. 9 Thorner D. 1966. XV.; H. Medick 1976. 297-298. 10 Fél Edit gyüjtőútjain felfigyelt (Kocs társadalomnéprajza, 1936; Egy kisalföldi nagycsalád társadalom-gazdasági vázlata, 1944; A nagycsaládjogszokásai Martoson, 1945, stb.) a „gazdaság" szó, családi gazdasági, azaz közösségi (vagyonközösségi) jelentésére. A magyarországi nagycsaládok (több generáció és több házas családmag együttélése), valamint a magyarországi földközösségek és a hozzájuk kapcsolódó paraszti stratégiák azok, amelyeknek összevetése az orosz hagyományos paraszti fejlődéssel új következtetések levonására is lehetőséget nyújthatnak.