Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Stipta István: Miskolc XX. századi történetírásának tanulságai

vényhatósági bizottság összetételét határozták meg. Ebben a tekintetben ismereteim szerint - nincsenek az országos választástól eltérő sajátosságok, pártpreferenciák. A fejezet összeállításakor nagy szerepet szánunk a levéltári anyagoknak. Mindenek előtt természetesen a helyi forrásokra kell építenünk, de használni kell az országos levéltár kormányzattörténeti, főleg belügyminisztériumi anyagát. A politikatörténeti és közigazgatási rész összeállításakor az országos összefüggésekre különös figyelmet kell fordítani. Követni kívánjuk a helyi események országos visszhangját, sajtóutalásait, törvényhozásbeli vitáit. Nehezen dönthető el a tanulmányok záró-szakaszával összefüggő kérdés. A két világháború befejezése közötti negyedszázad politikatörténeti leg szembetűnően elkülönülő, önálló korszaknak tekinthető. Ha periódushatárunk 1944-ig tartana, nem lenne szükség kronologikus elkülönítésre, belső időrendi tagolásra. (A Szeged Monográfia szerkesztői ezt a megoldást választották.) Az 1948-as időhatár mellett viszont az szól, hogy a közigazgatás lényegi folytonossága megmaradt, a koalíciós idők nem hoztak radikális változást a helyi hatalom gyakorlásában. Megmaradt a városi kormányzat „polgári" jellege, amely - szervezeti értelemben - az 1948-as gyökeres fordulatig tartott. Miskolc esetében csak annyival bonyolultabb a helyzet, hogy itt a nemzeti bizottság 1944. december 27-én Miskolchoz csatolta Diósgyőrt, Hejőcsabát és Tapolcát, tehát radikálisan megváltoztatta a közigazgatás területi alapjait. A korszakhatárral kapcsolatos állásfoglalásunkat befolyásolta az a gyakorlati szempont is, hogy az 1944 és 1948 közötti időről viszonylag tartalmas helytörténeti feldolgozásaink vannak,

6 így a koalíciós időszak várostörténetének megírása, az eddigi eredmények összegzése nem tűnik nehéznek. Kérdés persze, hogy a többi fejezet esetében lehet-e hasonló müvekre, előtanulmányokra támaszkodni. II. A meglévő, és részben nyilvántartásba vett szekundér irodalom áttekintése után megállapítható, hogy a készülő monográfia politikatörténetre, közigazgatásra és a helyi jogéletre vonatkozó fejezeteit új tematikai és módszertani alapokon kell kutatni, és feldolgozni. Az első világháborút követő időszak radikális mozgalmait, városszervezési eseményeit az országos történésekkel párhuzamosan vizsgálva, de alapvetően a helyi archivált források felhasználásával kell feltárnunk és értékelnünk. A Károlyi kormány idősza6 Bozsikné Mengyel Katalin: Miskolc politikai történetének főbb kérdései 1919-1949 között. (Előtanulmány a Miskolc története V. kötete számára) 178. p. Gépirat. Miskolc [én.].