Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Kis József: Forradalom és megtorlás Szerencsen 1956-1957

illetve a megyei pártbizottságon tartózkodó Szabó József járási első titkárral, s közölte, hogy a munkások sztrájkolni fognak vezetőjük kiszabadítása érdekében. Szabó, hogy ezt elkerülje, még aznap este a tokaji szovjet parancsnokságra sietett. A tárgyalásuk elején azonban az a hír érkezett, hogy a Borsodmegyei Rendőrkapitányság Redele Sándor járási rendőrkapitánynak azt üzente, hogy dr. Záhonyt és Ferenczit Nyíregyházán bizonyíték hiányában szabadon engedték. Redele a cukorgyár kocsiját küldte értük, amely még aznap hazahozta őket.

39 November 15-én a községi munkástanács ülést tartott a járási tanács küldötteivel, hogy Csendes János leváltott községi tanácselnök ügyében döntésre jussanak. Az ülésen hosszan sorolták sérelmeiket. Kiss Dezső azt is felrótta neki, hogy „1953 évben begyűjtés alkalmával Csendes János túltengő tevékenysége következtében került bíróság elé Kovács Sándor, Kurmai Mihály és Kurmai István szerencsi lakosokkal. A bíróság előtt is beigazolást nyert, hogy ártatlanok a beszolgáltatás nem teljesítésében. A bíróság mégis kénytelen volt példastatuálás végett rájuk börtön és pénzbüntetést kiszabni. Ezzel akarták nemcsak Szerencs község, de az egész járás lakosságát megfélemlíteni. Büntetésüket ugyanis az egész járásban dobszó útján közhírré tették." Csendes János tevékenységét népellenesnek minősítették, s Szerencs és Bekecs dolgozóinak nevében visszahívták funkciójából.

40 Csendes János előtt még aznap ismertették az elhangzottakat. A tanácselnök majdnem az összes vád ellen tiltakozott. Mivel a munkás-paraszt tanács ülésére nem hívták meg őt, panaszt tett a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt. A volt vb elnök szerint „Erről tudomása volt utólag a Járási Munkástanácsnak is, ők ugyan azt állították, hogy ilyen alapon senkit nem lehet állásából elküldeni, ellenben ennek dacára mégsem tettek intézkedést arra, hogy hivatali állásomba visszakerüljek. Én láttam azt, mivel több esetben beszéltem a Munkástanács vezetőségével, hogy semmilyen formában sem ellenem, sem mellettem nem tudtak állást foglalni, így kénytelen voltam továbbiakban is a hivatali funkciótól távol tartani magamat. Megjegyezni kívánom azt - folytatta levelében - hogy a kormány felhívására 1956. november 9-én úgy a Járási, mint a Községi Munkástanácsnál szolgálat tételre jelentkeztem. A munkát 1956. november 10-én fel is vettem, ellenben november 11-én találkoztam a Községi Munkástanács elnökével Stelcz Gyulával, s ő arról tájékoztatott, hogy a járási Munkástanács ülés megtartásával kapcsolatban olyan tájékoztatást kaptak, hogy továbbra is a Munkástanácsok végzik a község hivatalos munkáit." Tiltakozott ugyanakkor Stelcz Gyula - a járási munkástanács ülé39 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.250/1958. sz. ítélet Szopkó Gyula ügyében. 40 B.-A.-Z. m. Lt. XXIII-453. Jegyzőkönyv a Szerencs községi munkás-paraszt tanács 1956. november 15-i üléséről.