Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Viga Gyula: A Bodrogköz piackörzetének alakulásához

gazdasági struktúrában keresték a helyüket, s ha késéssel is, kialakult egy relatíve alacsony színvonalú, de polgári fejlődéssel járó, lassan kapitalizálódó termelési rendszer, melynek térszerkezetében a kelet felé való nyitottságnak nagy szerepe volt. Ezt törte meg a Szovjetunió határainak délnyugati kiterjesztése, amit aztán társadalmilag betetőzött a közös gazdálkodás kialakítása, s az új „szocialista" gazdálkodás mesterséges térszerkezetének létrejötte. A rövid időre földhöz juttatott zsellérréteg értékesítési gondokkal örökölt, s csak ezért sem volt lehetősége a felemelkedésre. De sújtotta ez a helyzet a tehetősebb parasztságot is, egyáltalán nem véletlen, hogy - más okokból ugyan - de az elvándorlás a bodrogközi falvakból a második világháború után sem szűnt meg. Mindez azonban nem csak gazdasági folyamat, hanem messzemenően kihat a térség műveltségére is, ebben a vonatkozásban egyaránt érinti az itt élő szlovákot, ruszint, s persze elsősorban a Bodrogközben legnagyobb számú magyarságot. IRODALOM Andrásfalvy Bertalan 1978 A táji munkamegosztás néprajzi vizsgálata. Ethnographia LXXXIX. 231-243. Bakos József 1950 A pataki múlt hétköznapjai. Adalékok Sárospatak gazdaságtörténelméhez. Sárospatak Bácskai Vera-Nagy Lajos 1984 Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828ban. Budapest Dankó Imre 1977 A sárospataki piac. Opuscula Ethnographica, 32-37. Debrecen Erdmann Gyula 1986 Zemplén megye társadalma a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Szabad György (szerk.): A polgárosodás útján. Tanulmányok a magyar reformkorról, 301-376. Budapest Farkasfalvy Ervin 1938 Kereskedelem. A magyar Felvidék visszacsatolt részének statisztikája. Magyar Statisztikai Szemle XVI. 1080-1082. Fényes Elek 1836-40 Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben, I-VI. Pest