Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Sándor István: Részletek a „klerikális reakció" elleni harc Borsod megyei történetéből a Mindszenty-ügy kapcsán

Támadás az egyházak ellen Borsod megyében a Mindszenty-ügy kapcsán SÁNDOR ISTVÁN A szovjet érdekszférába tartozó kommunista pártoknak - lévén hogy a hatalom kizárólagos birtoklása volt a céljuk - kezdettől fogva útjukban állottak a tételes vallások és azok hivatott képviselői, az egyházak (is).

1 A marxiengelsi-lenini ideológia eredendően ellenséges hozzáállása

2 az (egyeduralom megragadása és megtartása során valóságos összeütközéshez vezetett az egyházak szellemi és erkölcsi tekintélye, valamint anyagi ereje és szervezettsége (kapcsolatai) miatt.

3 Már csak az említettek okán is Magyarországon a katolikus egyház vált a kommunisták első számú vallási célpontjává 1945 után. A lakosság túlnyomó többsége katolikus volt, s a Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek vezette közösségből nem kevesen tartották magukat a XI. Piusz pápa által még 1937. március 31-én kiadott Divini Redemptoris kezdetű enciklikában megfogalmazottakhoz. Az egyébként a fasizmus, a nácizmus ellen is fellépő egyházfő ebben a körlevélben többek közt így óv a kommunizmus veszélyétől: „Gondoskodjatok róla, Tisztelendő Testvérek, hogy a hívek ne essenek tévedésbe. A kommunizmus velejében rossz, és semmiféle területen sem szabad a kommunizmussal együttműködni. Még akkor sem, ha valaki a keresztény kultúrát meg akarja menteni, és ha egyes rászedettek a kommunizmus győzelméhez hozzájárulnak, mert ők lesznek tévedésük első áldozatai. Minél inkább régebben és nagyobb mértékben keresztény egy ország, amelybe a kommunizmus be tud szivárogni, annál kegyetlenebbül fogják ott az istentelen emberek gyűlöletüket kitombolni."

4 Utóda, XII. Piusz megnyilatkozásai, tettei ugyanennek az egyértelmű elvi álláspontnak folytatásáról tanúskodnak. 0 nevezi ki 1945-ben Mindszenty József veszprémi püspököt esztergomi érsekké, majd kreálja bíborossá. 1 Salamon Konrád írja: „Az ateizmust napi politikai kérdésnek tekintő kommunista vezetők kezdettől fogva céljuknak tartották a vallás elleni küzdelmet, s amint lehetett, támadást indítottak az egyházak ellen." SALAMON K. 1998. 199.p. 2 Kaliler Frigyes több helyütt ír erről. Példaként kettő könyvét említem meg: KAHLER F. 1999. 236-241. pp. és uő. 2001. 14-21. pp. 3 Vö. KISZEL Y G. 2000. 102. p. 4 ADRIÁNYI G. 2004. 24-25. pp.