Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Tarcai Béla: Források Miskolc hadtörténetéhez 1919-1948

Augusztus 4-én a román 41. sz. gyalogdandár szállta meg a várost Davideglu tábornok és Jonescu ezredes parancsnoksága alatt.

6 A magyar fegyveres erő szervezését betiltották, legfeljebb a belbiztonsági szolgálat fenntartását tűrték meg. November közepén az Antant nyomására távoztak, sok kellemetlen emléket hagyva maguk után. Ekkor már híre és jele volt a nemzeti hadsereg szerveződésének. Megalakult a Felvidéki Karhatalmi Parancsnokság nemes Nagy Pál altábornagy vezetésével, és fenntartotta a rendet, amíg a nemzeti hadsereg ide érkezik. A városi karhatalom parancsnoka Szabó Sándor őrnagy lett. November 23-án megjelentek Miskolcon a kaposvári tüzérek és egy soproni gyalogzászlóalj. Őket követte december 2-án a nemzeti hadsereg gyalogsága.

7 Ezután alakult meg a miskolci katonai körletparancsnokság Nagy Pál altábornagy, a miskolci gyalogezred Sáfrány Géza ezredes parancsnoksága alatt, végül december 23-án a miskolci m. kir. tüzérosztály.

8 December 12-én Horthy Miklós fővezéri szemlét tartott, majd 1920 augusztus 15-én részt vett a gyalogezred zászlóavatásán. Ezt a zászlót a szorgalmas matyó asszonyok hímezték.

9 Az 1920-as eseményekhez tartozik még, hogy július 15-én befutott Miskolcra az első hadifogoly vonat, Vladivosztokból tértek haza utasai. Miskolc a trianoni békediktátum után Ismert tény, hogy a trianoni békediktátum Magyarország katonai mozgását drasztikusan korlátozta. A hadvezetés arra kényszerült, hogy a honvédségi szervezet egyes részeinek és raktárkészleteinek rejtésével hárítsa el az Antant ellenőrzések következményeit. A fedőszervek közül néhányat megemlítek: csendőrség és rendőrség tartalék zászlóaljai, vámőrség, m. kir. Légügyi Hivatal, Nemzeti Munkavédelmi Hivatal, Népgondozó kirendeltségek - és ide lehet sorolni a levente egyesületeket is, mert ezek feladata a katonai előképzés is volt.

10 A trianoni békediktátum hivatalosan 1921. július 21-én lépett életbe, mert a ratifikálások után ekkor helyezték letétbe az okmányt a francia külügyminisztériumban. A magyar törvényhozás 1921-ben a XLIX. sz. törvénnyel a magyar honvédségről és az 1922. XI. tc.-vel a katonai korlátozásokról, tett eleget az előírásoknak. 6 DOBROSSY 1. Miskolc írásban és képekben 5. köt. 1998. 192. p. 7 THURZÓ NAGY L. 1919. december 2. 8 HALMAY B.-LESZIH A. 1929. 313. p. 9 DOBROSSY I. Miskolc írásban és képekben 4. köt. 1997. 187. p. 10 KÁDÁR GY. I. kötet 1978. 153-155. pp.