Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Olajos Csaba: Miskolc városrendezési terve a trianoni döntés után

fogalmazására. A bizottság tagjai voltak: Lechner Lajos min. tanácsos Budapest szék. főv. volt középítési igazgatója, Devecis Ferenc szék. föv. műszaki tanácsosa, Francsek Imre építész és kir. főmérnök, Mihályfi József szék. főv. főmérnöke és Palóczi Antal építész és tanár. A bizottság a tervezők által megfogalmazott elvekkel döntően egyetértett és elfogadásra ajánlotta. Osztozott a tervezők összes intencióiban és csatlakozott ahhoz a nézethez, hogy a várost a fejlődő forgalmi viszonyok és közegészségi követelmények szerint, valamint az esztétikai igények alapján kell szabályozni. A bizottság négy, városfejlesztő tényezővel számolt: a forgalommal, a beépítéssel (annak velejáró módjaival és alakjával), a közegészségi és végül az esztétikai követelményekkel. Legfontosabbnak a forgalmat tekintették, tehát a forgalmi útirányokat és forgalmi berendezéseket, erre fektették a hangsúlyt. Az útirányokra nézve, különösen a város belső területében a bizottság az eredeti tervjavaslattól eltért. Megállapították, hogy a városi forgalomnak, de a városépítés egyéb tényezőit is figyelembe véve, legcélszerűbbek a körés átlós irányban haladó főútvonalak, a város konfigurációja e tekintetben szerencsés, mert a várost körülövező körútnak több mint 3/4 része már csaknem teljesen készen van. Javaslatot tettek újabb útáttörésekre, utcanyitásokra, illetve a Pece pataknak a város belsejéből történő kitelepítésére. Sugár alakban, a város belsejéből kifelé irányuló főközlekedő utak létesítését hangsúlyozva különösen szükségesnek találták a vasútállomás felé kelet-nyugat irányú forgalomi utak nyitását. Megállapították, hogy a legrövidebb összeköttetést a pályaudvar és a város között az Újvilág utca biztosítja. A város keleti területeinek a beépíthetővé tétele érdekében, a Széchenyi utca egyenes folytatásaként egy harmadik sugárutat is terveztek. A forgalmi utak mellett gondoltak a gyalogosakra is. A Szinva patak szabályozásával első rendű sétautat terveztek az Erzsébet tértől a vasútig. A város képviselő testülete a rendezési tervek egyike mellett sem tudott állást foglalni. A két elképzelés mellé aztán a város építészeti bizottsága csinált még egy harmadikat, majd kikérte a belügyminisztérium állásfoglalását. 1901 végén közgyűlési határozat ismerte el, hogy a városépítési és városrendezési „szabályrendeletek jóvá nem hagyásának indoka az, hogy (az) az anyagi magánjog szabályaival és .. a kisajátítási törvénnyel össze nem egyeztethető." Az ügy két évtized elteltével visszajutott oda, ahonnan elindult: „Miskolc város szabályozási (városrendezési) tervezetének végrehajtására vonatkozó «új» szabályrendeletéét kellett megalkotni és azt a belügyminiszterrel és a közgyűléssel elfogadtatni. Ez 1902. október 7-én történt