Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Olajos Csaba: Miskolc városrendezési terve a trianoni döntés után

Miskolc második szabályozási terve? Az 1921-es tervpályázat I. díjas terve OLAJOS CSABA A diósgyőri kolónia kutatása során hívták fel műemlékes barátaim a figyelmemet egy az Építészeti Múzeumban lévő színes tervre, melynek jobb alsó sarkában „Warga László I. díjas terve 1921" felirat olvasható. Nagyon megörültem a tervnek és másolatot készítettem róla, hogy tanumányozhassam az eltűnt tervpályázati anyagot. Múlt év elején újabb meglepetés ért. A BME Urbanisztikai Intézetének kiadásában jelent meg Korner Zsuzsa-Nagy Márta: A városrendezési szabályozások története Magyarországon című könyve, melyben a szerzők jelezték, hogy Warga László I. díjas terve, az Intézet tervtárában található. A két terv lehetőséget teremtett az alaposabb vizsgálatra, így az azóta eltelt idő alatt sokszor vettem elő a tervmásolatot, de a komolyabb elemzésére a város új szabályozási tervének készítése adott lehetőséget. A pályázat előzményei: az Adler-Lippay-féle terv A két mérnök 1894-ben 10 fejezetből álló „Emlékiraf'-ban foglalta össze elgondolásait, amelyek tervi feldolgozásban is megjelentek. A tervet készítők abból indultak ki, hogy a város rendkívül előnyös geográfiai helyzete olyan adottság, amelyet kihasználva Miskolc a modem ipar, kereskedelem és kultúra gócpontja lehet, vonzerőt gyakorolhat a megyére, közvetlenül pedig a városban megtelepedni szándékozók számára is. Három szempont hangsúlyozása mellett - a város hosszú távú településfejlődésének biztosítása, a település adott pénzügyi helyzete, a városlakókra hárítható teher - felvállalják, hogy túl kell lépni azon az ősök által képviselt szemléleten, hogy „úgy van jól, ahogy van" még akkor is, ha a szabályozás „talán csak egy évszázad alatt lesz végrehajtva". Tehát a terv megvalósulásában egy évszázaddal előbbre tekint. Első feladatnak az épületek szabályos és végleges utcavonalba történő „beigazítását", tehát a meglévő utcák építészeti képének rendezését tartják. Második - ennél fontosabb - feladat, új utcák megnyitása, ill. nyomvonalainak kitűzése a még be nem épített részeken, s ezzel együtt a teljesen rendezetlen ház- és utcacsoportok átalakítása, ha kell, kisajátítás és lebontás árán is! A harmadik feladat a város területén átvonuló vízfolyások szabályozása. „A csatornázás és vízvezeték kérdésén kívül a közúti vasút létesítése is elodázhatatlan szükséget képezvén, ennek tekintetbe vétele hasonlóképpen irányadó volt a szabályozás megoldásánál" - írják.