Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Kapusi Krisztián: A miskolci sajtó egy elfeledett alakja: Hoványi Kornél (1881-1932)

felett napirendre tért a közgyűlés, „mert gróf Andrássy Gyula, mint a magyar haza egyik legnagyobb politikusának ártatlanságát bizonyosnak tartja, meg van győződve arról, hogy csakis a véletlennek tulajdonítható, hogy ezen szerencsétlen kalandba (a királypuccsba - K. K.) belekerült".

45 Hoványinál ezzel betelt a szatírát megtöltő pohár! „Keverkolcz", azaz Miskolcnak a Hoványi által kreált gúnyneve már az A Reggel hasábjain feltűnt. A hadiszállítások panamáján élcelődött az 1915. május 11-i számának „Keverkolczi hangulatok" című cikke, melyben az érintettek neve éppen a felismerhetőség határán, alig eltorzítottál! szerepelt (Weidlich Pálnak például Welicz néven említve jutott a gúnyolódásból).

46 Az eszköz tehát adott volt és a korábban idézett aradi kötet is megelőlegezte a miskolci szatíra formátumát. Hoványi könyvének megjelentetésére László Ervin vállalkozott.

47 Régi kollégák voltak ők ketten, hiszen 1918 februárjáB. -A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 206. kgy./1921. Miskolc vezetése nem tudta a gróffal kapcsolatos vélekedését függetleníteni a ténytől, hogy amikor a város 1907-ben megkapta a törvényhatósági státuszt, a belügyminisztert Andrássy Gyulának hívták. Hodobay polgármester 1929. júliusában „emlékezett meg gróf Andrássy Gyulának haláláról (...), városunk nagy jótevője, Miskolc város díszpolgára (...) drága emléke bevonul a Pantheonba: Miskolc város közönségének szívébe". Hoványi forrhatott a levében, mert ráadásul „gróf Tisza Istvánnak és gróf Andrássy Gyulának a nevét megörökítendő", utcák elnevezéséről is határozat született, Id.: IV. 1903/a. 165. és 166. kgy./1929. Országosan viszont sokan támadták Andrássy legitimizmusát a gyanú miatt, a szabad királyválasztó többség IV. Károly akcióját felelőtlen szabotázsként ítélte el. A beavatott Gratz magyarázata azonban elgondolkodtató, hiszen úgy emlékezett, hogy a franciák féltékenyek voltak az olaszok túlzottan kisantant-barát lépései miatt, a puccsra - informális úton éppen a Briand kormány bíztatta IV. Károlyt. Gratz hozzáteszi: „az uralkodóház eltávolítása közelebb hozta a veszélyt, hogy Németország előbb - utóbb beolvasztja Ausztriát, amivel Magyarország függetlensége is veszendőbe menne". Ld.: Gratz G. 2001. 75-77. p. A Reggel, 1915. május ILA tősgyökeres miskolciak alig akarták hinni a felderített bűntényt, Lévay József, a „Sajóvölgy poétája", Borsod vármegye nyugalmazott alispánja ekképpen hüledezett naplójában: „nagy meglepetést, felindulást, sőt megbotránkozást okozott e napokban az a kiderített tény, hogy a hadsereg részére történt szállításoknál a csalásban számos előkelő kereskedőink is bűnösek. Először csak zsidókról beszéltek, pár nap óta már három legtekintélyesebb keresztyén kereskedőnk is le van tartóztatva. Ezek Weidlich Pál, Nagy Miklós és Berzy Sándor. Szinte elképedve írom ide neveiket. Bár tisztázhatná őket a szigorú, igazságos vizsgálat!" (1915. április 18.), „Tegnap döntött itt a törvényszék a hadseregszállítási ügyben letartóztatva levők további letartóztatása ügyében. Letartóztatva maradnak a vizsgálat érdekében: Tandlich Armin, Wilhelm Herman, Block Armin, Weidlich Pál, Nagy Miklós és Berzy Sándor kereskedők." (1915. április 22.), „Azt a szerencsétlen hal bűnöst, akik itt Miskolcon a hadsereg szállításával foglalkoztak, pár nappal ezelőtt szállították az itteni fogházból Pécsre az ott működő honvéd-hadbíróság elé. Felsőbb utasításra történt, hogy ne a polgári bíróság döntsön az ügyökben. Mondják, akik az innen elszakítás perceiben látták őket, hogy nagyon levertek, szenvedő kinézésűek. Feltűnő egypárnak, különösen Weidlich Pálnak és Nagy Miklósnak azelőtt virágzó két üzletében a hanyatlás. Elárulja azt már maga a kirakat nagy csökkenése, főleg pedig a boltok látogatóinak szembeötlő fogyatkozása. Az erkölcsi romlást, íme, mily hamar követi az anyagi romlás!" (1915. május 14.), Id.: Porkoláb T. (szerk.) 2001. II. köt. 321-322. és 326. p. László Ervin régi miskolci könyves család sarja, Lővy Adolf fia volt (nevét 1896-ban magyarosította).