Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Kapusi Krisztián: A miskolci sajtó egy elfeledett alakja: Hoványi Kornél (1881-1932)

felett napirendre tért a közgyűlés, „mert gróf Andrássy Gyula, mint a ma­gyar haza egyik legnagyobb politikusának ártatlanságát bizonyosnak tartja, meg van győződve arról, hogy csakis a véletlennek tulajdonítható, hogy ezen szerencsétlen kalandba (a királypuccsba - K. K.) belekerült". 45 Hoványinál ezzel betelt a szatírát megtöltő pohár! „Keverkolcz", azaz Miskolcnak a Hoványi által kreált gúnyneve már az A Reggel hasábjain feltűnt. A hadiszállítások panamáján élcelődött az 1915. május 11-i számának „Keverkolczi hangulatok" című cikke, melyben az érintettek neve éppen a felismerhetőség határán, alig eltorzítottál! szerepelt (Weidlich Pálnak például Welicz néven említve jutott a gúnyolódásból). 46 Az eszköz tehát adott volt és a korábban idézett aradi kötet is megelőlegezte a miskolci szatíra formátumát. Hoványi könyvének megjelentetésére László Ervin vállalkozott. 47 Régi kollégák voltak ők ketten, hiszen 1918 februárjá­B. -A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 206. kgy./1921. Miskolc vezetése nem tudta a gróffal kapcsolatos vélekedését függetleníteni a ténytől, hogy amikor a város 1907-ben megkapta a törvényhatósági státuszt, a belügyminisztert Andrássy Gyulának hívták. Hodobay polgármester 1929. júliusában „emlékezett meg gróf Andrássy Gyulának haláláról (...), városunk nagy jótevője, Miskolc vá­ros díszpolgára (...) drága emléke bevonul a Pantheonba: Miskolc város közönségének szívé­be". Hoványi forrhatott a levében, mert ráadásul „gróf Tisza Istvánnak és gróf Andrássy Gyu­lának a nevét megörökítendő", utcák elnevezéséről is határozat született, Id.: IV. 1903/a. 165. és 166. kgy./1929. Országosan viszont sokan támadták Andrássy legitimizmusát a gyanú miatt, a szabad királyválasztó többség IV. Károly akcióját felelőtlen szabotázsként ítélte el. A beava­tott Gratz magyarázata azonban elgondolkodtató, hiszen úgy emlékezett, hogy a franciák félté­kenyek voltak az olaszok túlzottan kisantant-barát lépései miatt, a puccsra - informális úton ­éppen a Briand kormány bíztatta IV. Károlyt. Gratz hozzáteszi: „az uralkodóház eltávolítása közelebb hozta a veszélyt, hogy Németország előbb - utóbb beolvasztja Ausztriát, amivel Ma­gyarország függetlensége is veszendőbe menne". Ld.: Gratz G. 2001. 75-77. p. A Reggel, 1915. május ILA tősgyökeres miskolciak alig akarták hinni a felderített bűntényt, Lévay József, a „Sajóvölgy poétája", Borsod vármegye nyugalmazott alispánja ekképpen hülede­zett naplójában: „nagy meglepetést, felindulást, sőt megbotránkozást okozott e napokban az a ki­derített tény, hogy a hadsereg részére történt szállításoknál a csalásban számos előkelő kereskedő­ink is bűnösek. Először csak zsidókról beszéltek, pár nap óta már három legtekintélyesebb keresz­tyén kereskedőnk is le van tartóztatva. Ezek Weidlich Pál, Nagy Miklós és Berzy Sándor. Szinte elképedve írom ide neveiket. Bár tisztázhatná őket a szigorú, igazságos vizsgálat!" (1915. április 18.), „Tegnap döntött itt a törvényszék a hadseregszállítási ügyben letartóztatva levők további le­tartóztatása ügyében. Letartóztatva maradnak a vizsgálat érdekében: Tandlich Armin, Wilhelm Herman, Block Armin, Weidlich Pál, Nagy Miklós és Berzy Sándor kereskedők." (1915. április 22.), „Azt a szerencsétlen hal bűnöst, akik itt Miskolcon a hadsereg szállításával foglalkoztak, pár nappal ezelőtt szállították az itteni fogházból Pécsre az ott működő honvéd-hadbíróság elé. Fel­sőbb utasításra történt, hogy ne a polgári bíróság döntsön az ügyökben. Mondják, akik az innen elszakítás perceiben látták őket, hogy nagyon levertek, szenvedő kinézésűek. Feltűnő egypárnak, különösen Weidlich Pálnak és Nagy Miklósnak azelőtt virágzó két üzletében a hanyatlás. Elárulja azt már maga a kirakat nagy csökkenése, főleg pedig a boltok látogatóinak szembeötlő fogyatko­zása. Az erkölcsi romlást, íme, mily hamar követi az anyagi romlás!" (1915. május 14.), Id.: Por­koláb T. (szerk.) 2001. II. köt. 321-322. és 326. p. László Ervin régi miskolci könyves család sarja, Lővy Adolf fia volt (nevét 1896-ban magyaro­sította).

Next

/
Oldalképek
Tartalom