Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)
Kapusi Krisztián: A miskolci sajtó egy elfeledett alakja: Hoványi Kornél (1881-1932)
híreket. Hoványi lett a háborús tájékoztatás lelke, az újságot nem olvasók az ö hangján keresztül ismerték meg az A Reggel hírcsapatának (dr. Reichmann Jenő, dr. László Mihály, dr. Czelláth Árpád és dr. Bársony Ernő) frissen szerzett információit. Az újságban pedig egymást érték a gyűjtőakciók felhívásai, nem számított, hogy a Vöröskereszt, a miskolci Izraelita Nőegylet, vagy éppen az A Reggel szervezte a katonák és hozzátartozók támogatását célzó adakozásokat. A felolvasások, kiragasztott tájékoztatók és a hírcsapat pluszmunkája, másfelől az ingyenesen közzétett felhívások tömege által szűkített üzleti lehetőségek közepette sem változott a lap ára 1915 őszéig, amikor 4 fillérről emelték azt 6 fillérre. Gencsi Samu 1916. július elsején megvált a szerkesztőségtől. A Klein és Ludvig cégtől Hoványi Kornél vette bérbe az A Reggel kiadási jogát és a változással egyidejűleg engedélyezték, hogy a korábbi szerkesztő azontúl a laptulajdonosi címet viselhesse. A Hunyadi utcából a Weidlich udvarba költöző kiadóhivatalban és szerkesztőségben Hoványi ambíciói miatt nem volt Gencsinek maradása. Elköszönt az olvasóktól és tudatta velük, hogy „A Reggel tulajdonjoga folyó 1916. évi július 1-én más kezekbe megy át és ezzel a lapnál viselt főszerkesztői állásom önmagától megszűnik". 19 Idényegében arról volt szó, hogy az újság kikerült a Nemzeti Munkapárt közvetlen befolyása alól és mindezt a címlap is demonstrálta, 1916. júliusától, mint „független politikai napilap" jelent meg az A Reggel. Hoványi Kornél „felelős szerkesztő és laptulajdonos" hű maradt elveihez, nem vált az újság ellenzéki orgánummá, de hasábjain immáron szabadabban lehetett bármelyik politikai tényezőt kritizálni. Hoványi ugyanakkor maradt „törhetetlen híve a Tisza István által reprezentált nemesi liberalizmusnak" és ez meghatározta lapjának a háború kérdésében képviselt álláspontját. A csalódottságot diplomatikusan és az általánosságok szintjén hozta szóba: 1914. „július hó 31én írta Jaurès: akik azt képzelik, hogy a diplomáciai krízist néhány nap alatt megoldják, azok tévednek. Amint ma a modern háborúk rettenetes frontra kiterjedve, csak hét vagy nyolc napig tartanak, úgy a diplomáciai háborúk, az egész világot mozgósítva s kockára téve Európát - szükségszerűen sok héten át folynak. íme, a legnagyobb elmék is megfordítva látták a bekövetkezendőket. A diplomáciai krízis volt az, amely mindössze hét - nyolc napig tartott, a háború pedig...". 21 Hoványi - nem feledve 1914 nyarát, amikor a hazai társadalom és a meghatározó politikai erők összessége lelkesedett a mozgósításért - még 1917-ben sem csatlakozott feltétlenül a pacifizmushoz. Lapjának „Jegyzetek" című rovatában fel-feltűntek olyasféle gondolatok, 19 A Reggel, 1914. június 29. 20 Reggeli Hírlap, 1932. április 2. 21 A Reggel, 1916. augusztus 1.