Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Somorjai Lehel: Nagy-Miskolc koncepció a XX. század elején

mi Diósgyőrrel? Hát ezeknek egy tréfás hasonlattal lehet csak felelni, t. i. azzal, hogy Miskolc tulajdonképpen igazán csak a virágzó leányzót, a vasgyárt gondolja, ámde a leányzó hímes kötényébe belekapaszkodik - az anyós: Diósgyőr is. Egy jó parthie kedvéért pedig sokszor az ember nyakába 7" veszi az ... anyóst is! Az elszakadási-egyesülési mozgalmak 1909 nyarán már hevesen tomboltak Diósgyőrben, de érdekes módon Miskolcon a helyi lapok kivételével a város vezetése nem igen foglalkozott ezzel a, városra nézve sorsdöntő jelentőségű üggyel. A tárgyalásokkal megbízott 24 tagú diósgyőri bizottság pedig elkészítette 27 pontból álló csatlakozási feltételeit tartalmazó iratot, aminek teljesülése esetén Diósgyőr készséggel állt volna az egyesülés elé. A feltételek a következők voltak: „7. Diósgyőr, nevének örökös megtartása mellett Miskolc törvényhatósága jogú város külvárosaként csatlakozna. 2. Diósgyőrt osszák két kerületre: I. kerületbe tartozzon a vasgyár, Nyírjes, Újdiósgyőr, Pereces és mindazon lakóházak és területek, melyek a bányavasút és a Tatárárok északi oldalán vannak. A II. kerületbe tartozzon Diósgyőr anyaközség azon lakóházakkal és területekkel, melyek a bányavasút és a Tatárárok déli oldalán fekszenek. 3. Mind a két kerületben külön közigazgatási adminisztráció legyen és külön szociális, egészségügyi hálózat, valamint rendőrség működjön. 4. Miskolc város és Diósgyőr minden vagyona közös vagyonnak minősüljön és minden terhe közös teher legyen. 5. Az újonnan épített házak 15 évig állami adómentesek lévén, ezen 15 év alatt az új házak tulajdonosaira városi pótadó nem vethető ki. 6. Diósgyőr lakossága 25 éven át adóalanyának 30%-át fizesse, mint pótadót. 7. Minden kötelezettségek, melyek Borsod vármegye törvényhatóságával szemben a vicinális utak fenntartása érdekében Diósgyőrt terhelnék, Miskolcz város útadópénztára terhére esnék, anélkül, hogy hozzájcirulásában Diósgyőr lakossága magasabb útadóval lenne megróható, mint Miskolcz lakossága. 8. Köteles Miskolcz a két hozzácsatolt kerület utcáinak járdáit 5 év alatt, évenkénti egyenlő beosztásban 14 km hosszúságban kockakővel kiburkolni és fenntartani, főutcáit ugyanezen idő alatt fekete dolomitkővel makadámszerüleg megépíteni s fenntartani az 5 éven túl pedig szükséghez mérten járda- és útépítést folytatni. 9. A kövezeti vámfizetése alól a lakosság mentesíttetik. 7 Miskolci Napló, 1909. július 14.