Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

G. Jakó Mariann: Levéltár és levéltárosok a XX. század első felében. Adalékok Borsod vármegye levéltárának 1900-1950 közötti történetéhez

Bár mint a korábbiakból látható Magasházy levéltárnoki tevékenységét érheti jogos kritika felelőtlen intézkedései miatt, voltak az iratvédelem terén is előremutató lépései. Már 1909-ben bevezette a levéltári pótlap (őrjegy) rendszeres használatát, melyen pontosan fel kellett tüntetni a kivett irat számát, megnevezését, valamint a kivételt elrendelő alispáni megkeresés iktatószámát. Amikor 1924-ben a közgyűlési iratok másolásánál felvetődött az írógép használata, rögtön mérlegelte, hogy ez vajon van-e olyan tartós, mint a régi tinta. A Miskolci Vegyészeti Hivatal vezetőjéhez fordult szakvéleményért, hogy az így másolt iratok esetében évtizedek múlva nem fog-e elhalványulni az írás. Csak miután a megbízható gyártótól beszerzett szalaggal készített írást tartósnak minősítették, fogadta el a gépírásos másolás gyakorlatát. Változások a vármegyei levéltárak irányításában Az első lépést a vármegyei levéltárak egységes irányítására az 1929. évi XI. tc. tette meg, amely a múzeum, könyvtár és levéltárügy egyes kérdéseinek szabályozására született. A legjelentősebb rendelkezése ennek az volt, hogy a törvényhatóságok irattárainak, levéltárainak történelmi jelentőségű részét a Vallás- és Közoktatási Minisztériumhoz utalta, amely a felügyeletet az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsa

31 útján gyakorolta. A törvénycikket gyakorlatban életbe léptető 9300/1935. III. VKM rendelet biztosítja a levéltári szakfelügyeletet, felhatalmazta a Vallás- és Közoktatási Minisztert, hogy a megyei levéltárak elhelyezéséről, szakszerű kezeléséről, nyilvántartásáról és tudományos kutathatóságáról gondoskodjék. Ezek alapján azonban a gyakorlatban semmilyen érdemi intézkedés nem történik. Az egyedüli konkrét eredménye az volt, hogy a 13.§ a vármegyei főlevéltárosi állást egyetemi végzettséghez kötötte (ezen belül elfogadta a tanári képesítést is). E mellett 1 éves gyakorlatot kellett igazolni országos vagy külföldi közgyűjteménynél, egyetemen, aminek az ellenőrzésére vagy megtartására az Országos Levéltár kapott felhatalmazást. Szintén ez éven jelent meg a közigazgatás rendezéséről szóló XXX. tc, amely több hátrányos változtatást hozott a megyei levéltáros személyére, a 31 Az 1922. évi XIX. tc. hozta léte az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet, amely közös szervezetbe vonta össze az országos jelentőségű közgyűjteményeket ( múzeumok, könyvtárak és az Országos Levéltár is). Az egyes intézmények szakmai önállóságuk megtartása mellett e gyüjteményegyetem közös státus létszámot, és költségvetést, valamint önkormányzati jogot kaptak, amelyeket tanácsa útján gyakorolt. A törvény az Országos Levéltárat tudományos intézménynek minősítette, feladatkörének meghatározásával tudományos tevékenységét erősítette.