Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)
Fazekas Csaba: Egy miskolci plébános a reformkori egyházpolitikában
lóshoz, melyet - úgy tűnik - a főegyházmegye más espereskerületei részére is megküldött. 13 (Feltételezésünk szerint - a szövegkörnyezet alapján Thassy kereste meg jogértelmezési kérdésekkel főpásztorát, de ez a megkeresés egyelőre nem ismert.) Pyrker hét pontba szedte a püspöki kar 1840. júliusi pásztorlevele alapján kialakult vegyes házasságjogi szabályozást. Az egyház - írja - a katolikus házasság szentségi jellegéből indult ki, ennek megvédését tekintette a legfontosabbnak. (Burkoltan bár, de sorai mögött az a katolikus álláspont mutatható ki, hogy a vegyes házasságokból születendő gyermekek katolikus kereszteltetésének - üdvössége biztosításának - célja a reverzálisok kikényszerítésének eszközét is szentesíti.) Arra a kérdőpontra, amely a házassági hirdetésekre vonatkozott, Pyrker előírta, hogy ilyen alkalmakkor válasszák el a tisztán katolikus, illetve a vegyes házasságokat a templomi kihirdetéskor. Pontosan leírta a passiva assistentia gyakorlatának alkalmazását, a házassági esküfonnára vonatkozó kérdésre pedig úgy válaszolt, hogy annak tartalmaznia kell a plébános előtti kijelentés tényét, valamint azt, hogy nem az oltár előtt, a templomban köttetik a reverzálist megtagadó protestáns férj vegyes házassága. („Kölcsönös megegyezésüket a házasságra kijelentették NN. plébános stb. előtt N. plébániaházban.") Előírta továbbá, hogy az így kötött vegyes házasságokat pontosan anyakönyvezni kell, amely az állami törvényeknek való megfelelés szándékát volt hivatott tükrözni. (A plébániáknak az ügytől függetlenül ekkor is évente fel kellett terjeszteni a vegyes házasságban élő házaspárok adatait az espereskerületeknek, illetve onnan a főegyházmegyének. 14 ) Az utolsó kérdőpontra - miszerint a passiva assistentia rendjét a protestánsok mellett a görögkeletiekre is alkalmazni kell-e, ha nem adnak reverzálist - Pyrker igenlő választ adott. Pest megye elrendelte az áldásmegtagadó papok perbe fogását, és 1841 elején egyre-másra érkeztek hírek hasonló, a papság tekintélyének rohamos visszaszorulását és a liberális egyházpolitika térhódítását egyaránt jelző esetekről. (A pesti állásfoglalás mellett sokat nyomott a latban Zala megye Deák Ferenc által kezdeményezett és fogalmazott - határozata is.) Csak idő kérdése volt, hogy Borsod megyében mikor kerül sor hasonlóra. 1841 januárjában először Edelényben került sor olyan, passiva assistentiával lebonyolított házasságkötésre, mely után a vőlegény panaszt tett a plébános sértő és törvénytelen eljárásával szemben. Ismerve Borsod 1840. novemberi határoPléb.ir. 1841. szám nélk. Pyrker általános egyházpolitikai felfogását egyébkent az 1840-cs években kelt önéletrajzának sorai is jellemzik: HÖLVÉNYIGY. (szerk.) 1987. 77-79. p. 14 Ezek gyűjteménye megtalálható a mindszenti plébánia irattárának évrendezett csomóiban és az egri Főegyházmegyei Levéltárban is. Pyrker minden alkalommal részletesen tanulmányozta és véleményezte is azokat, például 1840-re vonatkozóan 1841. január 23-i levelében. Pléb.ir. 1841. szám nélk.
