Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)
Fazekas Csaba: Egy miskolci plébános a reformkori egyházpolitikában
magyarországi főpapság nem tekintvén az ország rendéinek ez érdemben tett kinyilatkoztatásait, azok által törvény ellenieknek kijelentetett újabb elveket közhírré tétetvén, ezáltal a békétlenség, visszavonás és gyűlölség bő gyümölcseit nevelő magvait elvettetik". A korábbi, Lajcsák-féle körlevél következményeiből tanulva a volt országgyűlési követ, a borsodi ellenzék egyik vezére, Palóczy László másodalispán elnökletével tíz tagú bizottságot állítottak fel, hogy a következő közgyűlésre készítsenek beszámolót a történtekről és tegyenek javaslatot az uralkodóhoz intézendő feliratra. Thassy Miklós bejelentette azt is, hogy a Pyrkertől kapott pásztorlevelet az espereskerület plébániáiban kihirdettette, vagyis nyilvánvalóvá vált, hogy az ügy a vármegye és az egyház közötti konfliktushoz vezet. Thassy egyébként nemcsak nyilvánosságra hozta a püspöki kar rendelkezését, hanem szokatlanul gyorsan életbe is léptette. Az alsóvárosi templomban már július 27-én sor került a passiva assistentia alkalmazására az evangélikus Reviczky Ferenc nemes és a katolikus Szlavszkovszky Anna házasságkötésénél. 8 A Palóczy vezette bizottság eredményes munkát végzett, így a november 9-én összeülő vármegyei közgyűlés terjedelmes feliratot intézett az uralkodóhoz. 9 A Palóczy által fogalmazott dokumentum nemcsak szerzőjének tipikus - korában rendkívül népszerű - szónoki fordulatait foglalta össze, hanem a felekezetek együttélésének történetét és a vegyes házasságok jogi szabályozását is. Szenvedélyes szavakkal ítélte el a Lajcsák által kiadott körlevelet, mint „csendes időben véletlen megdördült villámsújtáshoz hasonló merény"-t, és az annak elveit magáévá tevő püspöki kar 1840. júliusi lépését. Rámutatott, hogy az egyház kiváltságolt helyzetét érezte veszélyben azáltal, hogy a protestánsok egyenjogúsága irányába a törvényhozás lépéseket tegyen, és csak a főpapoknak állt érdekében a megtárgyalt törvényjavaslat szentesítésének elodázása. A következő országgyűlésig kész helyzetet akartak teremteni, amely lehetetlenné tenné a vegyes házasságok körüli jogvita méltányos rendezését, és saját felekezeti-hatalmi érdekeik érvényesítéséért akár az ország közvéleményével, a társadalom egészének érdekeivel is készek szembeszegülni: „Magyarországnak egyházi méltóságai nem tekintvén az ország rendéinek békeszerető indulatára [...] ellenére jártak és dolgoztak az ország rendéi (tőlök, kivált mint a békesség fejedelme papjaitól és szolgáitól tiszteletet és követést méltán kívánt) célzataiknak, s újabb példáját adák annak, hogy a hierarchia a világi törvényhozástóli függést, amikor csak 8 Pléb.ir. 1843. Matrimonia mixta, szám nélk. Érdekességként megjegyezzük, hogy az ominózus közgyűlés napján is sor került mindszenti templomban vegyes vallású házaspár (bizonyos Medve László és Bajcsik Julianna) esketésére, igaz itt a vőlegény volt katolikus, a menyasszony református, vagyis reverzális-probléma sem merülhetett fel. 9 B.-A.-Z.m.Lt. IV.A. 501/e. 3638/1840. sz. Közölve: FAZEKAS Cs. 2000. 216-223. p.
