Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)
Fügedi Márta-Dobrossy István: „Az ingó jószágokban ékességeket szolgáló portékák". Négyesi Szepessy Zsigmond inventáriuma 1786-ból
Az egy-egy szobában fellelt tárgyak: nyoszolya, asztal, kanapé és karszék, kommód, pohárszék, tükör, képek, díszfegyverek, s feltűnően sok könyv volt. A porcellánok, cserép és rézedények, cin edények, üvegtárgyak éppenúgy lehettek egy-egy szobában elhelyezve, mint a konyha tartozékai. Nyoszolyából minden szobába egy-egy volt, s ezek festetlen, deszkából készült, kettő kecske-lábú, egy egyenes lábú fekhely volt. A 7 db asztal többsége diófából készült, kecskelábon állt, egyikőjük sárgára festett, másik sárga színű, rojtos szőnyeggel borított volt. A 21 db karszék fekete, sárga és veres bőrrel volt bevonva, s szintén kecskelábon álltak. A két kanapé posztó és szőr(állatszőr) borítású volt, rajtuk díszpárnák. Minden szobában volt komód, diófából, fiókokkal ellátva, zárral felszerelve, egyikük kecskelábon állt. (Megnevezésük: „schreibtis".) Minden szobában volt üvegajtós, festett pohárszék. 20 Lehet díszedényeket tartó tároló bútor, de olyan kétrészes szekrény is, amelynek felső része polcos, alsó része zárt. Az utóbbira utal a leírás, hogy ti.: „üveg táblás, záros, kék festésű, mellynek felső fiókjai hibások", vagy „üvegtáblás, alatta három fiókos commod, melynek oldala is üveges"). Tükörből minden szobában volt, abban megegyeztek, hogy „Suknyi forma üvegü" (:kb. 30 cm hosszú), s volt aranyos, porcelános, vagy sima fakeretben. Az egyiknek a rámáját hímzett virágokkal díszítették. A szobákban viszonylag nagy számban voltak képek. A 17 db kép között aranykeretben volt - a kor szellemének megfelelően - Mária Terézia és II. József császár képe. A rokonsághoz tartozó Csorna Zsigmond, Csorna János és Bárczay András 1778-1785 között „tafotára" festett képei." 1 A képek között családi címer, s Európa térképe is szerepelt. A „him vonással tsinált virágok" házi készítésű asszonyi munkára, hímzésre utalnak. A „festett holmi állatok" pedig valahol vásárolt képre (esetleg vásári portékája) utalhatnak. A puskák, pisztolyok nagy száma (17 db) a kor kedvelt időtöltésére, a társasági vadászatra vetnek fényt. Bár nem jelölnek „könyvtár-szobát", valószínű a könyvek együtt lehettek. Számuk 65-70 db között mozgott. (Ezeknek a pontos bibliográfiai adatait a mellékelt inventárium tartalmazza.) Mint vallásos ember, természetesen a bibliák, zsoltárok, énekes könyvek, gyászénekek olvasója, „használója" volt. Emellett a szakkönyvek is megtalálhatók (Bonfini, Sajnovits János), jogtárak, szótárak, különféle bölcseletek, asztronómiai könyvek mellett a házi orvosságokról, a bábamesterségről, az emberi testről is találunk magyar, latin és német nyelvű könyveket. Az erkölcstan, a lelki élet harmóniája mellett olvasta Esopus meséit és a kor egy-két szépirodalmi alkotását. A kiadványok - megjelenésük, kiadásuk idejét tekintve - 1661-1783 között 20 Magyar Néprajzi Lexikon. 1981. IV. k. 254-255. 21 Taft= selyemszövet. MTESz. 1976. 3. k. 820.
