Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Fazekas Csaba: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adalékok a „kádári konszolidáció" egyházpolitikájához

A megye vallásos híveinek számaránya: katolikus 64 %, református: 21 %, evangé­likus 5 %, görögkatolikus 7 %. Szektákhoz tartozók száma: 3 %. A megye összlakosságának kb. 70-80 %-a valamilyen valláshoz tartozik. Az egyházak a megyében is az ellenforradalom után fokozták hitéleti és politikai tevékenységüket. Az ellenforradalom idején az egyházi reakció a papi békemozgalmat megyénkben is felszámolta. A békepapokat állásaikból eltávolították. Az ellenforrada­lom óta a papság megyénkben tevékenységét gondosan álcázza. Új, mozgalmasabb for­mát keres és talál tevékenysége leleplezésére. Az ellenforradalom után az ifjúság megnyerése volt a céljuk. Az iskolákban három területen: vallásoktatás, az orosz nyelvoktatás és az úttörő mozgalom területén bom­lasztottak, támadtak. Sport-, kulturális rendezvényekre vonták be a fiatalokat, kirándu­lásokat szerveztek és még napjainkban is szerveznek az ifjúság részére. (Köröm.) Filme­ket vetítenek a parókián (Sajókápolna), vagy ájtatosság címén társasjátékot (Szomolya, Berzék) rendeznek a pap lakásán. Vámosújfalun csak az egyházügyi hivatalnak sikerült megakadályozni egy evangéliumi színdarab játszását, amelyet az evangéliumi hét al­kalmából akartak bemutatni. Mezőnagymihályon az elmúlt év őszén 47 fővel beindult ezüstkalászos tanfolyamot züllesztették szét. Altalános az is, hogy az engedélyezett „katekézis" félórát énekkarok, színjátszó csoportok, sportcsapatok szervezésére használják fel. Több helyen maga a fiatal pap is a község labdarúgó csapatában játszik. A fiatalokkal való foglalkozás közben természete­sen gátolják a KISZ szervezését, maguk befolyása alá vonják a fiatalokat. A papság a lel­ki terror eszközeitől sem riad vissza. Az utóbbi időben számtalan példa volt arra, hogy még párttagokat is felkerestek lakásukon, hogy vallásoktatásra járassák gyermekeiket, vagy vallásos szertartásokra járjanak. (Kacs, Ózd.) A pap felbujtására Szentistvánon, Mezőkeresztesen, mezőkövesdi I. sz. iskolában a hittanra járó gyerekek levelet írtak a kommunista szülők gyermekeinek, amelyben felhívják őket, hogy járjanak hittanra ők is. Felsőnyárádon a pap a párttitkár lányát többször is megállította azzal, hogy járjon templomba, mert különben elkárhozik. A papság bázisa a községekben a kulákság, a falu osztályidegen elemei. A kleriká­lis reakció e szekértolói ott ülnek bent az egyházi testületekben, presbitériumokban. Megtaláljuk azonban a párttagokat is az egyházi vezető testületekben. A sóstófalvi ta­nácselnök, vagy az alsózsolcai tanácselnökhelyettes, aki párttag is, a helyi református presbitériumnak is a tagja. A tanácstagság több helyen jelentős számban benne van az egyházak vezető testületében. Pártszervezeteink a kulákok és egyéb osztályidegenek le­leplezésével, e testületekből való eltávolításuk érdekében, lejáratásukkal nem foglalkoz­nak. Nem tesznek lépéseket a párttagság e szervekből való kivonása érdekében sem. Az egyházak az elmúlt évben nagy gondot fordítottak a különféle ünnepek és szertartások demonstratív megrendezésére is. E látványos és külsőségeiben is mutatós szertartások nagyon sok dolgozót vontak el a termelő munkától is. Az egyházak az elmúlt évben új akciót indítottak templomok építése, renoválásra, felszerelések beszerzésére. Az akció érdekében beindított gyűjtés egybeesik a begyűjtés eltörlésével. A megyében kb. 50 templom építésére szerveztek gyűjtést, mintegy 40 templom renoválására, felszerelés beszerzésére kértek állami segélyt az Egyházügyi Hi­vatalon keresztül. Sajókaza községben a három egyház közül már kettő gyűjtésből reno­váltatta a templomot, a harmadik jelenleg gyűjt. Az ellenforradalom után sokáig a rendszer ellen uszítottak. Többen az egyházi va­gyon visszaadását kérték. A tállyai r.k. plébános 30 kh. szőlőjét követelte vissza. A le­gyesbényei r.k. pap, aki az ellenforradalom alatt uszított a rendszer ellen, 1956 novembe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom