Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)
Holopcev Péter: „Eltanácsoltak" II. (Adalékok a miskolci kitelepítés történetéhez)
Az Állam- és Jogtudományi Enciklopédia már különbséget tesz a kitiltás és a kiutasítás között: „A XX. század elején számos állam polgári törvényhozása biztonsági intézkedésként bevezette a tartózkodási hely szabad megválasztásának állampolgári jogát korlátozó kitiltást illetve kiutasítást. A kitiltás a saját, a kiutasítás a külföldi állampolgárra vonatkozott." 9 Vizsgáljuk meg, hogy rendelkeznek minderrl a jogszabályok! A magyar büntetőkönyvről szóló 1878:5.tc. 64.§-a kimondja: Külföldieket bűntett miatt, a törvény különös részén a büntetésen felül, az országból való kiutasításra is ítélhetők és a visszatéréstől is örökre vagy határozott időre eltilthatok. A magyar állampolgárokra pedig a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv rendelkezik: „kinek bizonyos lakhelye nincs, vagy azt elhagyja és foglalkozás vagy munka nélkül csavarog, ha a hatóság által kitűzött határidő alatt sem a fenntartására szolgáló eszközöket, sem azt, hogy azok tisztességes megszerzésére törekszik, kimutatni nem képes, mint csavargó 8 napig terjedő elzárással büntetendő." 10 Ugyanilyen büntetésre számíthatott az is, aki hatósági engedély nélkül koldult (66.§.). Mindkét kategóriára érvényes volt viszont a 69.§.: csavargás vagy koldulás miatt elítéltek büntetésük kiállása után is, ha belföldiek, illetőségi helyére utasíthatók, ha külföldiek, az országból kiutasíthatók. A külföldiek tekintetében már szigorúbbá vált a jogszabály, kihágás esetén is kiutasítható vált. A magyarok esetében viszont csak az adott település jogos önvédelme fogalmazódik meg, amennyiben a személyi- és vagyonbiztonságára veszélyes elemektől szabadulni akar. Erre utal az 1886. évi községi törvény is: „Minden honpolgárnak joga van más községbe települni. A települő ezen szándékát azon községnek, amelybe telepedni akar bejelenti, s a község a telepedést csak azon esetben tagadhatja meg:" a. bűntett miatt vád alá volt helyezve vagy ezért eljárás folyik ellene b. ha a község terhelése nélkül magát fenntartani nem képes c. ha legutóbbi állandó tartózkodási helyétől kielégítő erkölcsi bizonyítványt felmutatni nem tud 11 A toloncolás az elsőfokú hatóság feladata volt. 12 Bár a toloncszabályzat csak 1885-ben jelent meg 13 , a városok már korábban is intézkedtek a számukra nemkívánatos személyek eltávolításáról. Példa legyen erre 9 Szabó I., 1980. 482-483. pp. i° 1879:40.tc. 62.§. » 1886:22.tc. 9.§. 12 Község - szolgabíró, város - rendőrkapitány, Budapest - főkapitány 13 9389/1885. sz. m. kir. belügyminiszter rendelete
