Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Irha Melinda: Kuláklikvidálás az ötvenes évek elején

nagy számban és elég erősek, hogy rájuk támaszkodhassunk és el tudják látni az iparban dolgozókat és a városi lakosságot megfelelő módon élelmezési cikkekkel, tehát addig nem likvidáljuk a kulákságot, csak korlátozzuk."

10 A Belügyminisztérium nyilvántartásában nyomon követhető, hogyan emelkedik a kulákgazdaságok száma. 1949-ben a gazdalajstromban kimutatott kulákgazdaságok száma országos szinten: 53618. 1951-re ez már 57227-re emelkedett (Budapest nélkül)! A legnagyobb létszámot 1952 végére érte el: 71603 (országosan).

11 Ekkor már olyan személy is bekerült a kulák kategóriába, akinek '52-re már nem is volt esetleg földje, de 1948 előtt még volt. A Politikai Bizottság 1949. március 3-án jelölte ki a likvidálás időpontját: 1952. „ A kulákok megrendszabályozása és 1952-re tervezett likvidálása a pártpolitika hivatalos része volt. A párt programjában súlyponti kérdésként szerepelt az osztályellenségnek, ezen belül a mintegy 70 000 főre tehető kulákságnak a létalaptól való teljes megfosztása. Ez legális lehetőséget adott bárkinek a kulákkal szemben alkalmazott indokolatlan erőszakra, a folyamatos zaklatásra, a testi bántalmazásra, az állandó feljelentgetésre."

12 A kuláklikvidálás folyamatát Gerő Ernő ismertette: „ugyanúgy, ahogy SZU-ban történt, 2 szakaszban hajtjuk végre. Az első (...) szakasz: a kulákság korlátozásának szakasza, melyet a megfelelő időpontban, amikor már meglesznek a szükséges gazdasági és politikai feltételek, követni fog a kulákságnak, mint osztálynak a felszámolása, megszüntetése."

13 A kuláklista az ellenséges elemek, a példastatuálás eszközeiként figyelembe vehető személyek névsorává vált. Az üldözöttekkel szembeni emberibb magatartás már csak helyi szinten fedezhetők fel: „A rendkívüli járási bizottsági ülésen a kulákság, a klérus leleplezésével kapcsolatban megemlítették az elvtársak, hogy nagy hiányosság az, hogy a bíróság a feljelentett kulákokat nem bünteti, elengedi őket, sőt Abaújszántón egy 200 holdas özvegyasszonynak a büntetéséhez indoklásképpen hozzáfűzte, hogy figyelembe veszik, hogy egy sorsüldözött szegényasszony, így méltányolja és 50 Ft-ra bünteti."

14

. 1950-től a kulákok elszámoltatása központilag elrendelt módon történik. Külön elszámoltató bizottságok ellenőrizték a kulákok betakarított terménykészletét, begyűjtöttek az adótartozás kiegyenlítésére stb. Az B.-A.-Z. m. Lt. XXXII/5-1. 69. f. 17. H UMKL XIX-A-2-Z 00120/1949,0058/1950, 0046/1952 BM ücs. 12 KÁVÁSI K. 1991.28.p. 13 GERŐ E. 1950. 406.p. 14 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII/5-1. 69.f. 21.