Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

5.100.000, a lakásépítés 16.600.000., a csatornázás 27.140.000., a szociális és egészségügy 27.425.000., a kultúra 46.634.000., az építés 5.950.000., a városi üzemek fejlesztése 1.180.000 forintot kapott. Pontosabban a városi terv összességében 223.829.000 forintot irányzott elő. Érdekesnek tűnhet a „fontossági" sorrend. Kiemelkednek a kulturális beruházások, ezt az infrastruktúra (utak, hidak, járdák, közlekedési hálózat), majd a szociális és egészségügyi szféra követi. Utóbbitól alig marad el a vízellátás és csatornázás, amelyet a lakásépítés követ. A város ötéves beruházási programja a hároméves terv rövid értékelésével kezdődik. Eszerint „a 3 éves tervben - amit Miskolc két év és 5 hónap alatt hajt végre - 10.537.000 Ft jutott tervmunkálatokra. De ennek a hatalmas összegnek 54%-a, tehát 5.661.000 Ft kellett a romok eltakarítására, a helyreállításra, az újjáépítésre, és így csak 46%, (tehát) 4.876.000 Ft jutott beruházásokra. Igaz, hogy már a 3 éves terv 2 és fél esztendeje alatt is annyit tudott és tud Miskolc új beruházásokra fordítani, - évi átlagban 1.950.000 Ft-ot - amennyit a régi várospolitika soha nem tudott előtermteni városépítésre, városfejlesztésre. Az 5 éves tervben még szintén jelentős összeggel szerepel az újjáépítés. ... De amíg a 3 éves tervben újjáépítésre, a tervmunkálatokra fordított összeg 54%-a kellett, addig az 5 éves tervben újjáépítésre fordítandó 4.510.000 Ft az 5 éves terv munkálatainak mindössze 2%-át teszi ki, s így az 5 éves tervben már nemcsak 46%-ot fordítunk új beruházásokra, városépítésre, városfejlesztésre, mint a 3 éves tervben, hanem 98%-át. Nem puszta jelszó tehát, hanem valóság: a 3 éves tervben újjáépítettük az országot, az 5 éves tervben új országot - s benne új Miskolcot - építünk!" A beruházások évi összege 1947-1949 között 4.213.000 Ft volt, az 1950-1954 között tervezett összeg pedig 44.766.800 Ft, tehát a korábbi évek tízszerese. Természetesen más volt a terv (tervezés) és más lett a valóság (megvalósulás). * * * A XX. század második negyedét (1925-1950) igyekeztem láttatni egy sajátos összefüggésen keresztül. Várospolitika, városépítészet, városkép volt a tágabb kör, amelynek érvényesülését, megvalósulását meghatározta az 1925-1927 között felvett amerikai bankkölcsön. A kizárólag városépítésre, az elavult infrastruktúra átalakítására fordítható összeg néhány látványos „emléke" ma is része a városképnek. Más részüket romba döntötte, vagy károsította a világháború. Ismét más részük (csatornahálózat, elektromos hálózat) az eltelt több, mint fél évszázad alatt korro-