Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

tek révén megszerezni remélt fedezeteket. Tehát a mi elméleti és gyakorlati közfelfogásunk szerint a városi 3 éves gazdasági terv alatt csak az önkormányzat által végrehajtható és hatáskörében álló feladatokat értettük. Ezzel szemben az eddig kiadott rendeletek és utasítások sokkal többre utalnak." Az Országos Tervtanács 2.244/1947. sz. rendelete ugyanis kimondta, hogy „a jóváhagyott vármegyei és városi 3 éves gazdasági terv keretében maga a vármegye és a város is hajt végre az O. T. által rendelkezésre bocsátott összegekből beruházásokat." A város és a tervmegbízott ezt úgy értelmezte, hogy azok is részei a 3 éves városi tervnek, amelyeket nem a városi önkormányzat kezd el és fejez be. Tehát az állami szervek, szövetkezetek, egyéni vállalkozók (itt: magánosok) beruházásai is kell, hogy szerepeljenek a megyei és városi beruházások között. „Tisztelettel bátorkodom kérni - írja a tervmegbízott -, hogy az előadottak alapján egy város 3 éves terve alatt nemcsak az önkormányzat, hanem az önkormányzat területén az állami hatóságok, intézmények, szervek, szövetkezetek, magánosok (az ipari és bányavállalatok kivételével) által készítendő, illetőleg készített 3 éves tervek összessége értendő-e, vagy sem?" Ezért azt javasolta, - mint később kiderült, nem egészen szerencsés módon -, hogy a tervvel kapcsolatos bizonytalanságokat az Országos Tervtanács úgy oldhatná fel, ha pontosan megállapítaná és szabályozná a teendőket. Ha a 3 éves terv „mibenléte" bizonytalanságot okozott, ez fokozottabban vonatkozott a tervmegbízott feladat- és hatáskörére. A 10.520/ 1947. M.E. sz. rendelet értelmében tervmegbízott működött minden minisztériumban, minden törvényhatóságnál és részletterv alapján működő üzemnél. Ezt a hármas tagozódást úgy is lehetett értelmezni, hogy elhatárolódik az állami, az önkormányzati és az ipari szféra. A városi tervmegbízottnak egyrészt jelentést kellett tenni az Országos Tervtanácsnak, másrészt kötelessége volt figyelemmel kísérni azokat a beruházásokat is(!), amelyeket az állami szervek, a szövetkezetek és a magánszféra végzett. Mivel a városnak „intenzív" kapcsolata a korábbi években nem volt a szövetkezeti és magánszférával - legalábbis ellenőrzési jogkörrel nem rendelkezett -, maradt a tervmegbízott és a városi üzemek kapcsolatának, viszonyának tisztázása. Az Országos Tervtanács úgy rendelkezett, hogy a városi üzemek tervmegbízottjai „rendszeres jelentést tartoznak tenni vállalatuk első hónapjaiban a 3 éves tervvel kapcsolatban kifejtett működésről és amennyiben a vállalatnak részletterve van, a részletterv végrehajtásáról." Másutt arról szól a rendelet, hogy a városi tervmegbízott, „köteles a városi üzemek költségvetésének