Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

kárérték tehát 100% volt. 55 A 10. Népiskolában 20-70% között mozgott az épületkár, a Soltész Nagy K. úti IV. számú, a Kun J. úti I. számú, va­lamint az Apponyi (ma Szeles) utcai iskolák szenvedték a legnagyobb károsodást. (Ezek katonai szálláshelyek, kórházak voltak, ill. bombázási zónába estek.) Oszip István főispán (egyben Miskolc város közgyűlésének elnöke) 1945. július 26-án felirattal fordult a vallás- és közoktatási miniszterhez a „kultusz tárca tulajdonát képező, és Miskolcon fekvő ingatlanaik helyre­állítása tárgyában". 16 épületet sorol fel - Miskolcon kívül diósgyőri, Diósgyőr-majláti és hejőcsabai iskolákat - amelyek helyreállítását a vá­ros nem tudja saját erőből felvállalni. „A háborús események miatt meg­rongálódott épületek egy részének fenntartása a várost terheli ugyan, de a rongálódás mérve olyan nagy fokú, hogy az nem illeszthető bele a fenntartás fogalmába. A város nem is rendelkezik a helyreállításhoz megfelelő tőkével. Készséggel nyújt azonban segítséget műszaki vona­lon és a mérnöki hivatal mrmkáját készséggel bocsátja a Miniszter Úr rendelkezésére" - írja a főispán. 56 Hasonló tartalmú levelet kapott a bel­ügyminiszter is a megrongálódott államrendőrségi épület (Zsolcai kapu) és a csendőrlaktanya (Tizes-honvéd u.) ügyében. 57 Ezekre az épületekre (állami tulajdonú középületekre) részleteiben már nem tért ki az a jelentés, amely augusztus 3-án készült, s „Miskolc thj. város területén történt háborús rombolások" összesítését adta. A 6 fejezetből álló jelentés első fejezete megállapítja, hogy „a lakóházak kö­zül légi bombázás következtében ment tönkre a rendezőpályaudvar környékén és a két magyar vasgyár között mintegy 600. Az ostrom alatt általában az egész város szenvedett, különösebben Görömböly-Tapolca, Hejőcsaba, Miskolc Csabai kapui része és Diósgyőr déli része.... Az üz­leteket és műhelyeket úgyszólván mind feltörték és kirabolták, mintegy 10 üzlet teljesen kiégett." A város 12.660 épületéből 80-100%-os a káro­sodás 350, 40-80%-os 250 épületben. 3.000 épület 10-40%-os, 3.660 épü­let 5-10%-os károsodást szenvedett. A lakóházak kevesebb, mint fele (5.400 épület) 5%-on alóli károsodást szenvedett. A második fejezetben a temetők és templomok kárbecslése történt. A bombázások következté­ben a mindszenti római katolikus és evangélikus temetők pályaudvar­hoz közel eső, keleti részei szenvedtek károkat, a sírok és kripták (régi temető) mellett az ev. temető ravatalozója is megsemmisült. A vasgyári 55 BAZ. mLt. XXI. 503/a. 128/1946. 56 BAZ. mLt. XXI. 503/a. 12.640/1945. s? BAZ. mLt. XXI. 503/a. 12.640/1945.

Next

/
Oldalképek
Tartalom