Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)
Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei
városrendezési okokból, s főleg azért, mert nagyon értékes területeket foglaltak el, bezárásukat, felszámolásukat javasolták. Miskolc egyetlen köztemetője, amely az ekkori értelmezés szerint a „szegények temetője" volt a tetemvári Deszka és a Hősök temetője szomszédságában, szintén bővítésre szorult, de erre nem volt megfelelő hely. A halottravatalozás és a temető gondjait megoldandó 1912-ben vetődött fel először a Vegyesbugyik dűlőben, a Szentpéteri kapu nyugati oldalán egy 70 kh. magánbirtok felvásárlása. (A mai köztemetőnek ez az előtörténete.) A Szentpéteri kapui köztemető helye már ki volt jelölve, amikor a városi közgyűlés elé került a Speyerkölcsön szétosztása. 1926-ban 800.000 pengőt szavaztak meg a temetőre, amely a teljes kölcsön negyede volt, s a beruházások fontossági sorrendjében az első helyen szerepelt. S az új temető közérdek volt, a terület rendelkezésre állt, a munkálatok mégis nehezen, vontatottan haladtak. 1938-ban egy áttekintő összegezéskor kiderült, hogy az összeg alig egytizedét használhatták fel. Ennek oka pedig az volt, hogy a temető távol esett a beépített, ill. lakott várostól, meg kellett oldani a közlekedést, a megközelíthetőséget. Egyértelmű volt egy villamos szárnyvonal kiépítése. Ez elképzelhető volt a Zsolcai kapu - Búza tér - Szeles u. - Szentpéteri kapu nyomvonalon, másrészt egy észak-dél irányú vonalon is, hiszen már működött a Csabai kapui szárnyvonal Hejőcsaba határáig. Ezt északi irányban, a Kazinczy utcán át a Szentpéteri kapu felé lehetségesnek tartottak megvalósítani. (Mindkét elképzelés reális és előremutató volt, hiszen az észak-déli és a kelet-nyugati villamosvonal átfogta a város egészének közlekedését.) A szárnyvonal kiépítésére viszont nem volt elég a pénz. A végleges megoldásra három évtizedet kellett várni, hiszen egy újabb helykijelölésre az 1960-as évek végén került sor, de az 1950-es évek mindkét terv-programjában szerepelt a temető ügye. 12. A Soltész Nagy Kálmán utcai elemi iskola. Az iskolaépítés mellett 1926-ban két közgyűlési döntés is szólt. 31 Tervezője Báthory István, kivitelezője Uhrini Kovách Kocsord volt. Az egyemeletes épület 228.303 pengőbe került, a túllépést más kölcsönökből tudták biztosítani, ill. a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is részt vállalat a költségekből. A tanítás 1927-ben kezdődött úgy, hogy a 13 tantermes iskolába 561 gyerekkel 15 tanár kezdhette meg az első tanévet. 32 31 BAZ. mLt. IV. 1903/a. 193/kgy/1926., 213 kgy/1926. 32 Dobrossy [., 1996. 444., Kolumban L., 1929. 229-233. pp.
