Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

nyúlnak az első világháború alatt itt működő megfigyelőállomásra, ill. barakk kórházra. 1925-ben a Speyer-kölcsön támogatásával elkezdődött az egykori kórházépületekből kialakított szükséglakások felszámolása, ill. ezek helyén tégla-kő szükséglakások kialakítása. 1925 végére elkészült 40 db szoba-konyhás szükséglakás, amelyet a nagyszámú hajléktalan között osztottak ki. Ezzel csak nőtt az itt lakó több, mint 250 család által lakott „telep" lélekszáma, jelezve, hogy a város nem tud érdemben választ adni a „lecsúszó" társadalmi rétegek minimális színvonalú lakásigényléseire.

27 1926-ban már közel 1.000 fő menekültet és munkanélkülit írtak itt össze. Az építkezésre három ütemben fordítottak jelentős összeget, így először 67.658 pengőt, második alkalommal 83.659 pengőt, a harmadik ütemben pedig 209.419 pengőt, ez a közel 350.000 pengő a Speyer-kölcsön legnagyobb összegű szociális jellegű felhasználása volt. Helytálló az a megállapítás, hogy az 1940-es évek elején az itteni, többszáz kislakásból, vagy lakrészből álló „telep" csaknem kizárólag a bankhitelből történt. A szegénynegyedet háborús károsodás nem érte, de valójában nem is tudott vele mit kezdeni a város. Lebontásra volt ítélve a nyomornegyed, 1947-1949 között csupán minimális összeget terveztek, de csak „helyreállítás" címén, ami csak az állapotok konzerválódását jelenthette.

28 Az ötéves terv városfejlesztési terveiben a Szondi Gy. és József A. telepek egyáltalán nem szerepelnek.

29 9. -10. A mezőgazdasági tehenészet városmajori kialakítására kb. 100.000 pengőt, míg a Pece patak medrének követésére, támfalának erősítésére ennek a felét költötték.

30 Egyik visszatérő téma a háború után, hiszen a tehenészet megsemmisült, a Pece patak KazinczySzentpáli I. közötti szakaszának a lefedése kerül szóba, de addig mederrendezés és támfal-megerősítés nem történt. 11. Az új köztemető kialakításának ügye. Az első világháború kitörése előtti időszakban a temetők ügye áttekinthetetlen volt Miskolcon. A város határában, részben a belterületén 1907-ben összesen 13 temető „működött". 1912-re egyes temetők, különösen az avasi református és a városi köztemető túlzsúfoltak voltak, néhány év múlva bezárásukat tervezték. A mindszenti evangélikus és római katolikus temetők sűrűn lakott belterületen, teljesen beékelődve helyezkedtek el, 27 BAZ. mLt. IV. 1906. 33.636/1925. 28 BAZ. mLt. XXI. 511 / b. 601 /10948. 22. p. 29 BAZ. mLt. XXI. 511/b. 125/1949. G.A. 65-69. pp. 3° Dobrossy I. 1996. 441-442. pp.