Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

„Miskolc az ország első tervvárosa" A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei DOBROSSY ISTVÁN A XX. század második harmadában Miskolc középületei és magánházai, különféle intézményeknek helyet adó épületei, ipartelepei és mezőgazdasági termékfeldolgozó üzemei, a teljes infrastruktúra (külső és belső úthálózat, világítás, víz- és szennyvíz rendszer, közlekedés, áruszállítás, stb.) többszörös átalakuláson, egy felújításon, újraépítésen, romos állapot utáni helyreállításon, hasznosításában frmkcióváltásokon, bővítések, új építések sokaságán esett keresztül. Ez az átalakulás amikor megnyilvánult, megjelent a városképben, alapvető társadalmi, gazdasági szerkezetbeli változásokra is utalt. A század második harmadán értem az 1925-ben és 1927-ben városfejlesztésre felvett amerikai bankkölcsönt, amely 1929-1939 között kiegészülve az egyesített kölcsönnel, meghatározó elemekkel gazdagította a városképet és javította a közellátást. Az 1944. évi háborús pusztítást követő romeltakarítás 1945-ben és 1946-ban is meghatározó volt a város életének normalizálása, a működő város újrateremtése szempontjából. Az 1947-1949 közötti, két és fél év alatt „befejezett" 3 éves terv célkitűzései elsősorban az 1925-1939 között épített, majd a háború alatt tönkrement objektumok újraépítésére, egy új város kialakítására irányultak. Azokat a célkitűzéseket, amelyeket 1945-1949 között nem sikerült (vagy nem megfelelően sikerült) megvalósítani, részben „viszontlátjuk" az 1950-1954 közötti első 5 éves tervben, részben olyan városfejlesztési koncepciót olvashatunk ki a tervből, amelyből egyértelművé válik, hogy Miskolc, pontosabban 1945-től Nagy-Miskolc - az országos politikai érdekeknek megfelelően - Magyarország második legnagyobb (talán második legfontosabb) városává fejlődik. Alábbiakban az 1924-1954 közötti időszakot szeretném áttekinteni úgy, hogy először számba vesszük azt a gyarapodást, amelyet a Speyerkölcsön felhasználása jelentett, majd a második világháború pusztításait, s az azt követő romeltakarítást. Külön fejezetet kíván a 3 éves terv célkitűzéseinek elemzése és a megvalósulás nyomon követése, majd az első 5 éves terv városfejlesztési koncepciója. Minden terv konkrét épületekről, objektumokról, bekerülési költségekről szól, de változó tulajdonosi