Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Sándor István: Az MKP és a katolikus egyház vizsonyáról Borsod megyében 1945-1948 között

hatalom politikai demonstrációknak, demokráciával szembeni cselekményeknek tekinti, s e szerint áll hozzájuk. A „Mária-napok" így válnak elsődleges vallási jelentőségükön túl a katolikus egyház valóságos reakciójává a felé a hatalom felé, amelynek antiekléziánus politikája egyre leplezetlenebb. A Megyei Bizottság titkára 1947. november 3-án kettő jelentést is küld a párt Országos Szervezési Osztálya számára. A havi összefoglaló jelentésében

75 az egyházzal kapcsolatban csak általánosságban fogalmaz: „Megállapíthatjuk végül, hogy különösen az egyházi reakció az egész megyében rendkívül nagy aktivitást fejt ki és gyenge falusi elvtársaink munkáját ez nagymértékben akadályozza." Időszaki jelentésében

76 valamivel részletesebben, pontosabban ír: „... legaktívabb munkát fejt ki az egyház. Mindenféle vallásos összejöveteleket rendeznek és bucsujárasokat, de nem ritkaság náluk a házi agitáció sem. Különösen Mezőkövesden és a mezőkövesdi járásban... Dédes községben is megtörtént, hogy az MNDSz szervezőink után elmentek a papok és lebeszélték az asszonyokat, hogy az MNDSz tagjai legyenek." /Ez az eset azt is megmutatja, hogy a '47-es választások után sem zökkenőmentes még a „nőszervezés" sem./ Az év végén a papság a putnoki járás egész területén bibliaórákat indít.

77 A párttitkár ezt a klérus legkeményebb harcaként értelmezi, s védekezésül megbízza a tagokat, hogy hallgassák az előadásokat, és észrevételeiket jelentsék neki. Az egyház, reakciós politikai munkájával, a következő esztendő elején is nagy tömegeket mozgósít.

78 Például a Szent Bernadettről szóló filmet három héten keresztül vetíti, s az egész vidéket megmozgatja vele. A tavaszi nagy keresztény ünnepek idején a katolikus egyház látványos megnyilvánulásai - természetes módon - megsokasodnak. A legnagyobb ünnep, a húsvét előtt megyeszerte népmissziót végző papok és szerzetesek tűnnek fel, akiknek nagyböjti, s főleg nagyheti és feltámadásnapi munkálkodása aggodalmat kelt a kommunistákban. Tevékenységükről elsőként a miskolci járási titkár tájékoztatja a Megyei Bizottságot.

79 Az a tapasztalata, hogy a több helységbe megérkező missziós atyák megfertőzik a népet és rombolják a demokráciát. A híveknek nyíltan megmondják, hogy ne olvassák a demokratikus lapokat, főként a Ludas Matyit, s azok helyett a 75 B-A-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 53. f. 5. 76 B-A-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 53. f. 5. 77 B-A-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 53. f. 107. 7« B-A-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 53. f. 5. 79 B-A-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 53. f. 103.