Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)
Somorjai Lehel: Emlékezés „a daliás időkre"
illegális kornmunista pártnak tagja nem voltam, mert nem tudtam megtalálni az összeköttetést velük" 13 Ha az üdvtörténet keretei közé helyezzük el az írásokat érthetővé válik, hogy minden, akár a legapróbb dolog is a nagy egész szerves része lesz, illetve minden esemény csak így érthető: „...én a felszabadító szovjet sereggel azonnal kapcsolatba léptem és árkot ástam nekik." 14 vagy: „...az erdőben találkoztam két emberrel, akiknek megmutattam az erdőből kivezető eredi utat. Később tudtam meg, hogy ez a két ember partizán volt." 15 , vagy mint ahogy egy zenész kommrrnista írja: „...az elvtársak megbíztak az internacionálé meghangszerelésével. Mivel a lakásom melletti házban volt elszállásolva a német parancsnokság nagyon halkan és más ritmusban kellett zongoráznom, hogy a németek fel ne ismerjék mit is játszom." 16 Ezt a szemléletet át és áthatja a messianisztikus látásmód. A visszaemlékezésekben is nagy számban fordul ez elő. Egyik szerzőnk így emlékszik vissza a háborús mrmkásmozgalmi szerepére: „Rendszeresen összegyűltünk a lakásomon és megbeszéltük azokat a feladatokat, aminek segítségével felkészítsük a várost a felszabadulásra." 17 , vagy „Az 1944-1945 év nehéz harcait én, mint 1919-es veterán Budapesten éltem át, s nehezen vártam a felszabadulást időpontját. Velem együtt még voltunk egy páran a Hernád utca 32. háztömbben, akik hosszú óvóhelyi keserves napjaiban ahol és ahogy tudtuk titkos összefogással szabotáltuk a Horthy rezsimet és készítettük elő az elkeseredett lakosságot a felszabadulás boldog óráira" 18 Egy harmadik szerzőnk így fogalmaz: „...már 1919-ben sok dolgot följegyeztem, tudtam, hogy találkozok még egyszer azzal a rendszerrel aki a dolgozókat fogja nevelni, képezni." 19 A kommunista párt vezetésével „beköszöntött" aranykorban, az elnyomott dolgozók nevelése és képzése is megvalósult. Ezzel a témával is foglalkozik írásában az egyik visszaemlékező: „Különös élményt jelentett számomra a politikai és elméleti tudás utáni vágyódás, mely a párt13 B.A.Z. M. Lvt. XXXIII-5/2. 29. dob. Az idézetet tartalmazó írás szerzó'je göncruszkai illetőségű. Abaúj megyét a korszakban a Magyar Kommunista Párt, mint a legreakciósabb megyék egyikét tartotta számon. Tény, hogy Abaújban az MKP-nak 1948-ig nem sikerült gyökeret verni. " B.-A.-Z. M. Lvt. XXXIII-5/2. 26. dob. is B.-A.-Z. M. Lvt. XXXIII-5/2. 25. dob. 16 B.-A.-Z. M. Lvt. XXXIII-5/2. 24. dob. 17 B.-A.-Z. M. Lvt. XXXIII-5/2. 24. dob. is B.-A.-Z. M. Lvt. XXXIII-5/2. 26. dob. I? B.-A.-Z. M. Lvt. XXXIII-5/2. 26. dob.
