Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Kende Tamás: Egy forráskiadás elé. Historigráfiai és forráskritikai kérdések

A helyi jellegű párttörténeti irodalom szinte nem is említi az abaúji folyamatokat azok csak lábjegyzetek - ha egyáltalán - lehettek. A korszakunkra vonatkozó helytörténeti irodalomból gyakorlatilag hiányzik az abaúji párttörténet. Amit az abaúji történésekből említésre méltónak találtak, az jobb híján a közigazgatás-történet, mely diszciplína az üdvtörténeti típusú megközelítésben is átfedi a párttörténetet.

38 A klasszikus párttörténetre vonatkozó hallgatás igen beszédes, és a jelen kötetben közölt abaúji és abaúji vonatkozású iratok meg is magyarázzák.

39 Elöljáróban idézzük Faragó Lajosnak a Szociáldemokrata Párt statisztikusának megkerülhetetlen - az 1945-ös választások részletes eredményeinek kielemző - feldolgozását 1946-ból. A csonka vármegye „megfosztva centrumától, Kassától, nehezen tud kereskedelmileg az ország testébe illeszkedni, politikailag pedig magára hagyatva a reakciós erők kihasznált, figurái. (...) Első pillanatban láthatjuk, hogy sem az ipar, sem a kereskedelem nem számottevő. (...) Pártunk a járás [elírás, értsd: megye] községeiben 4,254 szavazathoz jutott 8,97% értékben. Ez az országos átlag fele. Nagyon rossz politikai eredmény. (...) A Kompárt 8,77%-al majdnem azonos rossz, mint pártunk eredményei. (...) A megye mozgalmi képét vizsgálva azt látjuk, hogy a 125 helységből mindössze 45 (37%) bír pártorganizációval. Ilyen körülmények között nem kelthet meglepetést az eredmény ilyetén alakulása."

40 Mint azt a 47-es választásokon a munkáspártok abaúji sikertelensége megmutatta, az akadályozó „körülmények" nem merültek ki a pártorganizáció fejletlenségében. A szocializmus ügye megyei népszerűtlenségének okát más körülményekben kell keresni, olyanokban, melyeket a társadalomtörténet és a társadalomtörténet mögöttesét vizsgáló mentalitástörténet feladata kikutatni. Amit kötetünkben majd nyújtani tudunk, azok olyan dokumentumok, melyek egyszerre adnak pontos képet a megye egyes települései kommunista pártszervezeteinek állásáról, helyzetéről, társadalmi elfogadottságáról az adott településen és magának a településnek az aktuális társadalmi, politikai és „mentális" helyzetéről. Jelesül a falujárók, népnevelők jelentéseiről beszélünk, mely jelentések a legnagyobb szám38 PETIK László In. DEÁK Gábor-ROMÁN János (szerk.) 1971. 123-136.pp.; KOVÁCS I. Gábor Uo.: 137-154. pp. 3<> MOLNÁR János-NAGY Józsefné-URBÁ

NNÉ TÓTH Edit Encs 1945-1985. „Az új népihatalmi szervezetek a munkásmozgalmi hagyományokból nem táplálkozhattak, mert üzemi munkássága nem volt a területnek" I.m.: 14.p. Az idézett Abaúj teljes területére is igaz. « PTIA 283-38/29. öe. 259-292.pp.