Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)
Tarczai Béla: A császári és királyi Lajos Viktor 65. gyalogezred története
az ezeréves magyar harcos erények a legbiztosabb pillérei a második és boldogabb magyar évezrednek." Az avató beszéd után Halmay Béla helyettes polgármester vette át az emlékművet a város közönsége nevében. Ezután az emlékművet az egyházak képviselői megáldották, majd a díszszázad díszmenetben elvonul előtte. Az avatás után ezredgyűlés volt. Ezen - többek között - elhatározták, hogy az ezrednapot azután október 30-án fogják ünnepelni, június 24-e a custozzai győzelem emléknapja helyett. Köszönetüket fejezték ki a város vezetőinek azért, hogy az ezrednek otthont adó Laktanya utcát 65-ösök utcája névre keresztelték át. Az emlékművet 1976-ban a Gömöri felüljáró építése alkalmával, a 10-es honvéd szoborral együtt áthelyezték a Hősök temetőjébe, mert az eredeti helyükön ezek a szobrok akadályozták volna a közlekedési út szélesítését. A 65. gyalogezred világháborús harcainak történetét Friedler Samu salgótarjáni nyomdász füzetsorozatban adta ki, azzal a megjegyzéssel, hogy „A tiszta jövedelem a 65. gyalogezred özvegyei és árváinak alapját gyarapítja". A közös hadsereg és a honvédség harcait megörökítő sorozatban, 1936-ban jelent meg „A volt cs. és kir. Lajos Győző főherceg 65. gyalogezred világháborús emlékalbuma" Révész Béla szerkesztésében, a miskolci Ludvig István könyvnyomdája kiadásában. Ez az album, a már kialakult gyakorlatnak megfelelően, visszaemlékezéseket közöl az ezred harcairól, nagyrészt a „Ludwig baka" c. frontújságban közöltek felhasználásával, és tartalmazza az ezred arcképcsarnokát is, a teljesség igénye nélkül. IRODALOM Tóth Sándor (szerk.) 1985 Magyarország hadtörténete I., II. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest A cs. és kir. Fladsereg sematizmusai a Hadtörténeti Levéltár könyvtárában. A „Ludwig baka" 1917—18-as évfolyama a Herman Ottó Múzeumban. HTD 53.3872.1. Szendrey János 1911 Miskolc története és egyetemes helyirata. IV. Miskolc, 1911.