Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Tarczai Béla: A császári és királyi Lajos Viktor 65. gyalogezred története

szerint szemlét is tarthatott. Élt a 2. ezredtulajdonosi intézmény is, az előzővel azonos feltételek mellett. 1798-ban 4 magyar gyalogezredet állítottak fel. Ezek tisztjei más, túlnyomórészt magyar legénységből álló alakulatok tisztjeivel összefogva, heten kérték a magyar vezénylési nyelv bevezetését. Kérésüket természetesen elutasították. 1948-ban az osztrák tartományban 8, Magyarországon 10 évben állapították meg a szolgálati időt. 1850-ben megszűnt a főnemesség kiváltsága, a hadmentesség, 1868-ban megjelent az általános védkötelezettségről szóló törvény, a szolgálati idő, egységesen 8 év lett. Az eddig divatos „Te" és „Kend" megszólítás helyett az „Ön" vált kötelezővé. A kiegyezés után a király 1868. december 5-én szentesítette azokat a törvényeket, amelyek az új helyzetben a birodalom védelmét szolgálták. Az 1868. évi XI. tc. általában a védkötelezettségről, az XII. a Magyar Királyi Honvédségről, a XIII. a népfelkelésről szólt. Az általános védkötelezettségről szóló törvény szabályozta a közigazgatási szervek „állítási"

1 az állampolgárok szolgálati és népfölkelési kötelezettségét. Ez utóbbi a 18-42. év közötti férfiak kisegítő, szükség esetén fegyveres szolgálatát foglalta magába. A részleteket külön törvény határozta meg. Eszerint minden tábori ezred mellé népfelkelő ezredet is kellet állítani. A véderő törvény abból az alapelvből indult ki, hogy a birodalom védelme alapvetően a császári és királyi hadsereg és haditengerészet feladata. A m. kir. Honvédség és az osztrák Landwehr

2 háború esetén a hadsereg támogatására és általában az ország belső rendjének és békéjének biztosítására szolgált. A vezénylési és szolgálati nyelv a közös alakulatoknál német, a magyaroknál magyar volt. Ferenc József a törvényeket előkészítő tárgyalások során váltig ellenezte mind a Honvédség önállóságát, mint pedig a magyar nyelv elismerését. Andrássy Gyulának végül is sikerült meggyőznie őt az elképzelések helyességéről. Ferenc József 1889. október 17én kiadott legfelsőbb kézirata szerint a közös hadsereg (szárazföldi és tengerészet) hivatalos elnevezése: „Császári és Királyi Hadsereg". A katonai igazgatás legfőbb szervei voltak: 1556-tól 1848-ig az Udvari Haditanács, 1848-tól 1868-ig a Cs. és Kir. Hadügyminisztérium, 1868-tól a világháború végéig a Közös Hadügyminisztérium és a korlátozott hatáskörű Magyar Királyi Hadügyminisztérium. 1 Az állítási kötelezettség azt jelentette, hogy a vármegye köteles volt meghatározott számú újoncot „állítani"-besorozni és bevonultatni. 2 A m. kir. Honvédségnek megfelelő osztrák hadsereg.