Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Kapusi Krisztián: Hitközségi konfliktusok és az izraelita skizma időszaka Miskolcon (1850-1875)

kéri. Miskolcz város és ennek bizottmánya egyik legszebb kötelességének ösmeri - midőn eltávolítva magától az önzés s szellemi kiskorúságot mutató felekezetesség árnyékát is, felebaráti szeretettel közelít azokhoz, kiket a fennálló törvény egyoldalúsága még ez ideig nem részeltetett azon kedvezményben, melynek reájok is kiterjesztése s élvezhetése köz óhajtásunk, örömmel ragadja meg Miskolcz város képviseleti bizottmánya most is az alkalmat kimtathatni rokonszenvét azon felekezet iránt, mely hazánk, városunk örömeiben s balsorsában a közös nyomatás ideje alatt velünk együtt érzett, együtt szenyvedett..."

17 Két és fél év alatt, Ludwig Förster tervei alapján, Vécsey Imre és Gaál József vezetésével épült fel az új templom. Ormódy Bertalan

18 írt verset a felavatás alkalmára (1863. szeptember 3.), békés egyetértés ekkor viszont már nem létezett a zsidó közösségben. A hagyományos zsinagógákban a tóraolvasó emelvény (almemor) foglalja el a belső tér centrumát, a padsorokat ezt koncentrikusan veszik körül. A 18. század végétől a reformokat követő templomokat úgy építették, hogy a mizrah (keleti fal) előtti részt bővítették és emelték ki, így a keresztény liturgiához hasonlóan, a zsinagógákban is a belső térnek a bejárattal ellentétes végében, a hívők előtt zajlott az istentisztelet teljes folyamata. Eredetileg ilyen elrendezéssel, középponti almemor nélkül épült meg a Kazinczy utcai zsinagóga. Az istentiszteletek rendje is a kaszkalah, a reformok szellemiségét követte, ezeknek megfelelően működött a kántor és a kórus, Dr. Klein Mór rabbi pedig magyarul szónokolt. A közeli ortodox-haszid Hegyalja zsidó vezetői mindent elkövettek annak érdekében, hogy a számukra fenyegető reformpártiság ne fészkelhesse be magát a szomszédba és igyekeztek ellehetetleníteni a miskolci neológ elöljáróság működését. Országos visszhangot váltott ki az 1864. évi sátoraljaújhelyi rabbigyűlés, amely átokkal súlytotta az érintett miskolciakat. A Kazinczy utcai zsinagóga tervei már 1855-ben rögzítették az épület alaprajzát, a fejlemények kapcsán valószínűsíthető, hogy ezeket csak egy szűk kör ismerte, mivel a helybeli konzervatív tiltkaozás később kapott erőre, az épülő templom neológ jellegének kibontakozása láttán. A felszentelést követően botrányos események kerültek napirendre a Kazinczy utcában. A városi tanács iratai tanúsítják, hogy a konzervatív zsidóság megmozdulásai komoly gondot okoztak a közrend oltalmazói17 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601/a. 78/1861. is Újvári P., 1929.