Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Kapusi Krisztián: Hitközségi konfliktusok és az izraelita skizma időszaka Miskolcon (1850-1875)

tott-e Teitelbaum caddik sátoraljaújhelyi működése, vagy a felvilágosodás hirdető maszkilok

9 tanítása Miskolc zsidóságára. Egy-egy epizódot megőrzött a szakirodalom, például a hejőcsabai rabbi esetét, amelyből a kaszhalah sikertelen helyi próbálkozása érthető tetten. Alexandersohn Jonathan a porosz Schwerinből származott, Bajáról került Hejőcsabára, ahol a helyi zsidók 1833-ban választották meg rabbijuknak. Reformtörekvései miatt hamar elveszítette a khüe (zsidó közösség) bizalmát és a Löv Eloázár szántói rabbi elnökletével működő bész din (rabbinikus bíróság) megfosztotta az állásától. Alexandersohn maszkil mentalitással protestált a világi hatóságoknál, 1847-ben pedig héber és német nylevű pamfletben ismertette esetét a közvéleménnyel. Küzdelme 1869 novemberében ért szomorú véget, koldusként halt meg az óbudai zsidókórházban.

10 Altalános konzervatív mentalitást sugalmaz a fenti történet és a környékbeli zsidóság galíciai származása, egyedi jelenségek viszont cáfolják az ortodoxia reformkori kizárólagosságát. Scvarcz Ádám például már 1836-ban bizonyságlevelet kért a miskolci rabbitól, mondván, hogy „kereszténnyé lenni kívánkozik".

11 Statisztikák nélkül sem könnyelműség a reformkori kikeresztelkedéseket marginális eseteknek tekinteni, hiszen a miskolci khíle létszáma dinamikusan növekedett az érintett időszakban.

12 Vallási központja a Kádas (mai Palóczy) utcai zsinagóga volt,

13 ahol cseh származású rabbi, Mose Fischamnn tartott drósékat, azaz magyarázta a Tóra heti szakaszait az 1850-es években. A neoabszolutizmus korára befejeződtek a helyreállítási munkálatok - melyeket az 1843. évi tűzvész pusztítása nyomán ekkorra viszont már szűkösnek bizonyult az épület. A hitközség új zsinagóga építéséről határozott, a Vereshíd (mai Kazinczy) utcai Almási-féle telken létesítendő templom terveit 1855 áprilisában hagyta jóvá a helytartótanács. A költségek fedezésére pénzalapot teremtett a miskolci zsidóság, a hitközség minden tagja dupla mennyiségű gabellát

14 fizetett 1855-től kezdődően, nyolc éven át, a módosabbak 9 A héber felvilágosodást különböző nyelvű elnevezéseivel emlegetjük, pl. haszkalah (héber), aufklarung (német), dács (jáddis) - változatosan azonosítjuk. 10 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 657. 46/1851. és Újvári P. H B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 465/1836. 12 Az 1810-es években kb. 300, 1841-ben pedig már minimum 1105 zsidó egyén élt Miskolcon. A lélekszám alakulását részletesen ld.: Dobrossy I. 2000. 494-496. pp. 1

3 A miskolci zsidóság reformkori intézményeiről, hitéletének építészeti vonatkozásairól ld.: Dobrossy I. 2000/a. 944-953. pp. (uo. a Palóczy utcai zsinagóga tervrajza, 511. p.) 1

4 Gabella: hitközségi közvetett adó, az állatok - előírásoknak megfelelő -vágásért járó „húskrajcárok".