Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)
Kapusi Krisztián: Hitközségi konfliktusok és az izraelita skizma időszaka Miskolcon (1850-1875)
Hitközségi konfliktusok és az izraelita skizma időszaka Miskolcon (1850-1875) KAPUSI KRISZTIÁN Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 1868 februárjában Budára hivatta a hazai zsidóság vezetőit, köztük a miskolci dr. Popper Józsefet. A tanácskozás szabályzatot dolgozott ki, melynek alapján országszerte megindultak a Magyar és Erdélyhoni Izraeliták Kongresszusát előkészítő választások. A pesti megyeházán 1868. december 14-én azzal a törekvéssel ült össze a kongresszusi képviselők közgyűlése, hogy a többi történeti egyházhoz hasonlóan a zsidóság is rendelkezzen autonóm testülettel, amely összehangoltan intézi a hitélet és az iskoláztatás ügyeit, az állam felé pedig egységesen reprezentálja az ország izraelita lakosságát. A vallási ellentétek békíthetetlensége folytán már 1869. február 5-én elhagyta a tanácskozást az ortodoxia negyvennnyolc képvisleője, a különbségek erősebbnek bizonyultak az egységesítő szándéknál. Amikor Ferenc József szentesítette a kongresszus által utóbb elfogadott alapszabályokat, a konzervatív zsidóság már konkrét elkülönülési igénnyel lépett fel orzságszerte. Az ortodox „Hitőr Egylet" által fogalmazott szervezeti szabályzatot 1871. november 15-én, - a vallásszabadságra hivatkozva - kultuszminiszteri rendelet ismerte el jogszabályként. 1 A hazai hitközségek a fenti időponttól vagy a kongresszusi, vagy az ortodox alapon, illetve harmadik lehetőségként statusquo-ante, azaz egyik irányzathoz sem csatlakozva szerveződtek. A modernizálódó Európában a héber felvilágosodás és a növekvő különbségek nyomán szinte minden országban izraelita konfliktusok kerültek napirendre, a hazai hitközségek intézményes szétválása azonban példa nélküli a világ zsidóságának történetében. 2 Miskolcon négy évig tartott a „skizma" és - modern hitközségi monográfia hiányában az elkülönülés részleteivel kapcsolatos adalékok érdekesek lehetnek a helyi zsidóság múltjával foglalkozók számára. i Újvári P., 1929. 2 GyurgyájJ v 2001.214. p.
