Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)
Fazekas Csaba: Borsod vármegye állásfoglalásai a vegyes házasságok ügyében
rályi táblához fellebbezett a vármegye ítélete ellen. 23 A három elfogadott határozat közül az első egy, a vonatkozó ügyeket kivizsgálni hivatott paritásos alapú törvényszék felállításáról szólt, a második a megyében lakos vegyes házasságot kötők számára annak kinyilatkoztatása, hogy a reverzálisokra vonatkozó egyházi rendelet törvénytelen, és annak nem kell engedelmeskedniük, a harmadik pedig, hogy minderről a megye valamennyi települését minél előbb hivatalosan értesíteni kell. Másnap, február 18-án a megyegyűlésen elnöklő Szathmáry Király József alispán intésben részesítette az edelényi plébánost, a vegyes házassági ügyekben már szintén érintette Thassy Miklós miskolci plébános pedig a megye eljárása ellen - azonnal elutasított - óvást jelentett be. 24 Mindezt már Pyrker egri érsek nem hagyhatta szó nélkül. Megkereste a helytartótanácsot, hogy Borsodot határozatai visszavonására kényszerítse (ld. 5. sz. dokumentumot), a megye azonban ellenállt. A megye komolyan gondolta, hogy felállított törvényszéke útján kivizsgáltatja a vegyes házasságok áldásmegtagadási ügyeit, legalábbis erre utal még, hogy Palóczy László másodalispán szabályos idézést juttatott el Illés Ferenchez, 25 május elején pedig a vármegye, mint „szándékos törvénysértőt" el is ítélte. 26 Utóbbi alkalommal úgy ítélték meg, hogy az egyház a felelős azért, mert az „ingerültség magvai nemcsak elhintettek, hanem már ki is csíráztak". Május 10-én továbbá - Zólyom megye példája nyomán 27 - olyan határozatot is elfogadtak, hogy a vármegye a protestáns lelkész előtt megkötött vegyes házasságot is érvényesnek ismeri el, jóllehet ez elvben ellentétes az 1791/26. tc.-kel, a katolikus egyház magatartása azonban erre kényszeríti a vármegyét. (Ld. 6. sz. dokumentum.) 1841 tavaszán úgy tűnik, az egyház is azon kísérletezett, meddig 2 3 Az ügyre ld. B.-A.-Z.m.Lt. IV.A. 501/e. 226/1841. sz. Illés Ferenc 1831-1852 között edelényi plébános egyébként a kortársak szerint is meglehetősen konzervatív, rugalmatlan személyiség volt. A róla szóló egyik utalás pozitívumként említette, hogy Illés azonnal jótékony célra, a pesti vakok intézetének fizette be a bírságpénzt - ugyanakkor, mint az általunk közölt jegyzőkönyvből is kitűnik, ezt nem önként tette, hanem a vármegye előírta, milyen célra kell a büntetését befizetnie. Ld. JOÓ V. 1973. 309-311., 339. p. 24 B.-A.-Z.m.Lt. IV.A. 501/a. 138. köt. (1841) 234-236. sz.; ld. még: Pesti Hírlap, 23. sz. (március 20.) 184. p. Thassy Miklós egyébként 1830-1844 között volt miskolci plébános és alesperes, előbb címzetes, 1844 után tényleges egri egyházmegyei kanonok. 1849ben kolerában halt meg. SZENDREI J. 1911. 322. p. 25 FLE. AN. 2621. rakt. sz. 26 B.-A.-Z.m.Lt. IV.A. 501/a. 138. köt. (1841) 1744. sz. 27 Ld. pl. VARGA J. 1980. 217. p.