Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Bodnár Tamás-Sárközi Sebestyén-Szolyák Péter: A történeti Borsod megye településtopográfiája. (A Sajó völgye Alsózsolcától Sajópetriig)

csupán a helység, hanem a helység a hozzá tartozó területtel, annak „határával" együtt.

1 A településtopográfia legfőbb feladata a településhálózatot alkotó mezők egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározásával a korabeli állapot rekonstruálása. Azt kell elsősorban meghatároznunk, hogy mely település mely más településekkel volt határos, és az erre vonatkozó adatokat kell a lehető legteljesebben összegyűjteni. Elegendő adat birtokában a részinformációk egyeztetésével kísérelhető csak meg a településeket alkotó mezők egymáshoz illesztése. A középkori és kora-újkori forrásaink is elsősorban terra-k, possessio-k, vagy villa-k, amelyek elsődlegesen egy meghatározott kiterjedésű földbirtokot jelentenek,

2 és e birtok lehet lakott, vagyis falu települt rá, vagy akár lakatlan (elpusztult) állapotú is. A fentiekből az következik, hogy elsődlegesen fontossá válik egy adott település térbeli kiterjedésének térképi ábrázolása, és azon a más településekkel alkotott közös határainak feltüntetése. A határok meghatározását korabeli térképek hiányában csak jóval későbbi, XVIII-XX. századi térképek alapján, részben pedig a határjárások leírása alapján lehetett elvégezni. Ehhez a domborzatot kellő pontossággal tartalmazó, a közelmúltból származó térképeket vettünk alapul,

3 és erre vetítettük rá a korabeli határokat, a települések egykori beltelkeinek helyét, valamint a települést meghatározó nevezetes épületeket. Maga a rekonstrukció azon az ismert elven alapult, hogy a középkor és a kora-újkor századaiban a kialakult településhatárok hosszú időn keresztül maradandóak, térbelileg rögzült helyzetben voltak és a XVIII-XX. századi térképek is még ezt a helyzetet tüntették fel, illetve hagyták ránk. Általában csak a település pusztulásával következhettek be olyan változások, amelyek az elpusztult település egykori területének (határának) a szomszédok általi bekebelezését jelentette, de ilyen esetekben is a helynevek alapján gyakran megrajzolható a felosztott település egykori területe. Mivel a 18. századnál korábbi települések keletkezése térségünkben a vizsgált korszakban jórészt csak 1526 előtt képzelhető el, ezért elsődlegesen a Mohács előtti állapot vizsgálatát tekintettük feladatunknak. Jónéhány esetben azonban az ekkor fennállónak tekinthető településről elsőnek - egyben sokszor utolsónak is - a jóval későbbi, esetleg török-kori adóösszeírásokból értesülünk. 1 ENGEL P. 1997. 297. p. 2 ENGEL P. 1997. 298. p. 3 Kartográfiai Vállalat 1:10000 (1982-1984-ben felújított változatok) és 1:25000 méretarányú térképei (1969)