Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)
Kapusi Krisztián: A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története
Kamara elnöke is (...) a mindig fekete ruhát és kemény gallért viselő Ferenczi Károly (...) fürgén szaladgált a pár filléres füzetért is (... hogy pillanatokon belül mosolyogva nyújthassa át a vevőnek". 44 A 19. század nyolcvanas éveiben gyakran látták a polcok között olvasgatni Sándort, azt a Ferenczi gyereket, akinek későbbi gondolataira Freud a legtöbbször hivatkozott nagyvisszhangú műveiben. A gyermek Sándor leginkább természettudományos könyveket bújt, de történelmi témákkal és nyelvtanulással is sokat foglalkozott. Állítólag már a könyvesboltban „ráragadtak" a világnyelvek, 45 bár e tekintetben az iskolában, a miskolci református főgimnáziumban remekelt igazán. Latinból - leszámítva az első év „csupán" jó minősítését -, végig jelessel teljesített. Görögöt az utolsó három évben tanultak és Ferenczi hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban is jelessel végzett. Életében az idegen nyelvek közül a németnek jutott a legnagyobb szerep. Több felnőttkori tanulmánya mellett még a személyes naplóját is németül írta, így nem meglepő, hogy iskolásként e tantárgyból kizárólag jelesei voltak 46 Tegyük hozzá a teljesség kedvéért: felnőtt fejjel angolul kezdett tanulni, miután Freud magával hívta az amerikai előadássorozatára 1909 őszén. 47 A könyvesboltnak köszönhető, hogy Ferenczi már középiskolásként kimagaslóan tájékozott volt természettudományos kérdésekben. Tudatosan készült az orvosi hivatásra. Mondhatnánk persze, hogy választása típusosnak minősül, mivel a szabadelvű világ zsidósága, bizonyos diplomás szakmák terén domináns reprezentáltságú volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint az ügyvédek 45,4%-a, a hírlapírók 42,4%-a, a magánmérnökök 37%-a s ezen számokat is túlszárnyalva, az orvosoknak a 48,4%-a volt zsidó származású. 48 Biztosra vehető mégis, hogy Ferenczi pályaválasztásában a státusszal és vagyoni helyzettel kapcsolatos motívumok nem játszottak döntő szerepet. Kísérletező szellemtől és szociális érzékenységtől fűtött személyes beállítottsága hajtotta az orvosi hivatás felé. Kreatív, sosem unatkozó gyerek volt. Mikor éppen nem olvasott, a könyvesbolti inasok hipnotizálásával töltötte az időt. 49 A tanulás nála nem ért véget a kötelező iskolai feladatok teljesítésével. Önszorgalom44 BENEDEK M. „Ferenczi meg a többiek" című cikke. In: Észak-Magyarország, 1986. 42. évf. jan. 18. 45 DÉNES ZS. 1970. 47. p. 4 6 B.-A.-Z. m. Lt. IV. VIII. 55. 47 JONES, E. 1973. 351. p. os GONDA L. 1993.148. 49 FERENCZI S. 1912. 37. p.
