Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)
Kapusi Krisztián: A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története
két fia jelentős tudományos karriert futott be, kiteljesítve azt a tehetséget, melynek egy bő évtizedre Miskolc adott otthont. 33 A helyi könyvesbolt kizárólagos tulajdonosa így Fraenkel Bernát lett, aki ekkorra már megfelelő hozzáértéssel és bizonyítványokkal rendelkezett. A miskolci es. kir. szolgabírói hivataltól 1855. március 12-én, 1087. számmal nyert könyvkereskedési jogot és az általa benyújtott, szükséges okiratok között szerepelt a szakmai felkészültségét tanúsító, Heckenast Gusztávtól (!) nyert bizonyítvány is. 34 A kölcsönkönyvtár viszont kezdettől fogva legális engedély nélkül működött, ezért Fraenkel először kijárta a vonatkozó jogosítványt, majd ugyanazzal a lendülettel műkereskedésre és zenedarabok árusítására felhatalmazó igazolást is szerzett a helyi hatóságoktól. 35 A „több lábon állás" gyümölcsözőnek bizonyult s az innovációk eredményeként beérett a vállalkozás. A fordulat úgy 1861-től adatolható, miskolci könyv-mű- és hangjegykereskedésében ekkor már hangversenyjegyeket is árusított s ebben az évben fiókot nyitott Ungváron, majd Eger, Rimaszombat és Nyíregyháza következett. 36 Miskolcon pedig egyre nőtt a közéleti szerepe, s presztízsének erősödését lemérhetjük a megrendelések alakulásából: fali naptárok a város hivatali helyiségeibe (1857-től); könyvek a miskolci óvodának (1857); irodaszerek és jogtárak a törvényszéknek (1866); a magyar minisztereknek (1867) és a királyi párnak az arcképei a város részére (1868); helységnévtár a polgármesternek (1873); rajzeszközök a mérnöki hivatalnak (1874); nyomtatványok a rendőrkapitányságnak (1876). 37 A magánélet fordulatai még lényegesebbek. Fraenkel 1855-ben megnősült és meglepő, hogy már a következő év szeptember 2-án, a megyetörvényszék 2838 sz. ítélete fel is bontotta első házasságát. 38 A zsidó szokásrendben van mód minderre; a válás ténye s a procedúra jogi útra terelése mégis a család polgári mentalitását sugalmazza, hiszen a hagyományos társadalom értékrendjével alapvetően ellenkezik a házasfelek törvény általi elválasztása. Az pedig Fraenkel dinamizmusát tükrözi, hogy már 1859-ben újranősült: feleségül vette a hátralévő élete párját, Eibenschütz Rózát. Huszonhárom év alatt 12 gyermekük született s a kis Vilma kivételével, akit tragikusan, már az első életévében elveszítettek, 33 Heilprinről és fiairól többet, ld. CSAPLÁROS 1.1989. és ÚJVÁRI PL. 1929. 3-1 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 1759/1856. 35 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 2540/1857. 36 THURZÓ NAGY L. 1968. IV. köt. 107. p. 37 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/a., IV. 1602/d., 1905/a. 38 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 1346/1859.