Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Sándor István: Egy országgyűlési képviselő Miskolc szolgálatában. (Horváth Lajos 1860-as, 1870-es évekbeli közéleti tevékenységéből)

pott.) A következő hónapban választják meg titkos szavazás útján az árvatörvényszék elnökeit. Egyikük Horváth Lajos lett

26

, aki e megtisztelő bizalmat az ez ügyben tanúsított nem kevés fáradozásáért nyerte el. Augusztus 22-én I. Ferenc József feloszlatja a magyar országgyűlést és viszszatér az abszolutisztikus kormányzáshoz. Az ország alkotmányos jövőjébe vetett remények ezzel szertefoszlanak. Október 28-án az alkotmányos városi képviselőtestület és tisztikar az uralkodóhoz címzett feliratában leköszön. Az irat megbírálására és felterjesztésére hatodmagával Horváth Lajost is kijelöli a bizottmányi közgyűlés.

27 Az 1860/61-es enyhülést követően tehát az országot „visszaejti" az elnyomatás állapotába.

28 Az 1861. november 5-én kelt uralkodói leirat bevezeti az irányítás új formáját, az ún. provizóriumot. Ez az „ideiglenes" és Anton von Schmerling lovag birodalmi államminiszter nevével fémjelzett önkényuralmi rendszer viszont éveken át tart. Célja, hogy az 1860/61-ben újra feléledt magyar „forradalmiságot" gyökerestül kiirtsa, s ennek érdekében minden tőle telhetőt meg is tesz. Felfüggeszti a Helytartótanács testületi hatáskörét, feloszlatja a törvényhatóságokat, katonai bíráskodást léptet életbe, stb. Csak 1865 közepén, Schmerling bukásával veszi kezdetét az abszolutizmus szorításának fokozatos lazulása. Ennek néhány okát, illetve állomását talán e helyütt sem felesleges felidézni. 1865-ben: Deák Ferencnek a Pesti Naplóban közzétett „húsvéti cikke", gróf Apponyi György bécsi Debatte c. lapjának „májusi levelei", újabb magyar országgyűlés összehívása az év végére, stb. 1866-ban: osztrák vereséggel végződő osztrák-porosz-olasz háború, Ausztria kiszorítása a Német Szövetségből, lemondatása birodalmának nyugati határain túli annexiós törekvéseiről, Velence elvesztése, osztrák-magyar közös értekezletek a „kiegyenlítés" tárgyában, stb. 1867. február 17-én az uralkodó gróf Andrássy Gyula személyében magyar miniszterelnököt, 20-án pedig az ő vezetésével magyar kormányt nevez ki. Március 30-án a képviselőház az általános vita befejezésével elfogadja a kiegyezés alapmunkáját, a „közösügyi" javaslatot, majd ugyanezt teszi a részletes vita lezárásakor, május 29-én. Június 8-án I. Ferenc József osztrák császárt és feleségét Magyarország és társországai királyává és királynéjává koronázzák Budán. Az esztendő első felének kiemelkedő fővárosi eseményeit pedig a kiegyezést kimondó hatvankilenc paragrafusból álló 26 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601/a. 1. köt. 146. jkv. sz. 27 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601 /a. 1. köt. 180. jkv. sz. 28 Az 1860-67-es időszakra ld. KOVÁCS E. (főszerk.) 1987. vonatkozó részek.