Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kende Tamás-Somorjai Lehel: Adatok a kommunista párttagság kérdéséhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1948 között

A járási és községi dokumentumokból is megerősítést nyerhet Far­kas Mihály, Kovács István, Púja Frigyes (a központ!) azon vélekedése, hogy a párt zavartalan működése terén kulcsszerepet játszanak az appa­rátus alsó szintű vezetői, akiknek személyiségei - mint azt már említet­tük - a pártszervezést, illetve a párt társadalmi elismertségét nagyban befolyásolták. Erre vonatkozóan számtalan korabeli forrással rendelke­zünk: Feljelentések, fegyelmi ügyek, jelentések, jegyzőkönyvek, illetve a központból érkezett elvtársak jelentései. 1947 január második felében a Központi Vezetőség Szervezési Osz­tálya Abaújba küldött egy kádert, aki két hetet töltött a megyében. A budapesti elvtárs útjának célja az volt, hogy a megyében meglévő párt­szervezeteket megerősítse, ezáltal „támpontokat építsen ki" a megyei elvtársak segítségével. Jelentéséből, amelynek végére a szervezési osz­tály vezetője, Kovács István azt írta, hogy „kitűnő munkát végzett" szintén találunk a témánk szempontjából fontos adalékokat. Január 18-án Göncruszkán „erősítette" a helyi szervezetet a köz­pontból érkezett elvtárs, mivel a jelentés szerint erre igen nagy szükség volt. Az 1500 lélekszámú községben a helyi párttitkár 60 tagról számolt be: „de az aktív tagok hiányában a fizető tagok cca. 10 fő." Hejcén a helyi szervezet állapota, még a göncruszkai szervezetet is alulmúlta. „A párt meglehetősen széjjel van, mely köszönhető Mészáros Sándor helyi titkár munkájának (részeges, korrupt, diktátor). Az egész falu előtt lejáratta a pártot. 60 tagról 24-re apadt a taglétszám. Tornyosnémetiben is mintegy 50%-os taglétszám csökkenést regisztrált a kiküldött káderes. Nagybózs­ván is csökkent a párt tagsága 30-ról 20 főre. 31 A helyi titkárok jelentéseiből kibontakozó pártkép és pártélet nem minden esetben egyezett a központból a megyébe helyezett káderfelelő­sök jelentéseiben leírtakkal. Példa erre Kincs István, aki 1946. november 22-én lett a Zemplén megyei bizottság káderfelelőse. Jelentésében az előbbi forrásoktól némiképp eltérő módon nyilatkozik a megyei párt­életről: „November 22-én lettem a megyébe helyezve. Első feladat a megyé­ben a vezetőségek megismerése és a káderek felkutatása volt. 32 Vezetőség átvizsgálása és a rossz vezetőség kicserélése 18 helyen történt meg a megyében: Szerencs, Tállya, Tiszalúc, Taktaharkány, 31 PTIA 274-16/135 öe. 20. p. 32 A felkutatás itt szó szerint értendő, hisz a „kartonok dzsungelében" szereplő pártmun­kások és káderek igen gyakran nem működtek, sőt időnként nem is léteztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom