Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Holopcev Péter-Szöllősi István: Palotából Palotába. Két üdülőtelep: Tátralomnic és Lillafüred történetének párhuzamai

ralomnic hamarosan közkedvelt kirándulóhellyé vált. 1899-ben közel 4500 turista érkezett vasúton a nyaralótelepre.

33 1902-ben Darányi Ignác földművelésügyi miniszter tárgyalásai, majd később a „Hálókocsik és nagy európai expresszvonatok nemzetközi társaságával"

34 kötött szerződése új lendületet adott Lomnic fejlődésének. A miniszter az uralkodónak küldött előterjesztésében indokolta meg a szerződés szükségességét és egyben azt is, miért nem történtek eddig nagyobb beruházások: „ ... a kívánalmaknak teljesítését, amelyek a Magas Tátra ezen két kiváló telepéhez

35 fűződnek, a kincstárnál mozgékonyabb és formai tekintetek által kevésbé kötött magánvállalat közvetlen kezelése mellett sokkal inkább biztosítottnak vélem."

36 A szerződés alapján a kincstár a két fürdőtelepet 1903. január 1-től harminc évre bérbe adta a nemzetközi hálókocsi társaságnak, de azzal a kikötéssel, hogy 1916-tól kezdve két év felmondási idővel az államkincstár részéről bármikor megszüntethető. A bérlő kötelezte magát, hogy mind a két telepen két év alatt legalább 1600000 korona értékű beruházást eszközöl. Ez az összeg magába foglalta Tátralomnicon egy elsőrendű nagy szálloda illetve a csorba-tavi telepen egy kisebb, de szintén első osztályú szálloda és fürdő építését, valamint a már meglévő szállodák megvásárlását és átalakítását. A telepek fenntartási költségei a bérlőt terhelik, a bérleti idő leteltével az összes létesítmény minden érték megtérítés nélkül a kincstár tulajdonába megy át. Emellett a csorba-tavi telep évi nyers bevételének 10 százaléka, de legalább 25000 korona a kincstárat illeti. Nem feledkeztek meg a reklám fontosságáról sem, hiszen a szerződésben a társaság kötelezte magát, hogy „ tartozik a hazai és külföldi turista forgalom, valamint a Magas Tátra idegenforgalmának emelése érdekében saját költségén hirdetéseket, prospektusokat kiadni, azokat vasúti kocsijaiban, összes szállóiban és ügynökségeiben a legkiterjedtebb mértékben közhírré tenni."

37 A hálókocsi társaság létrehozott egy magyarországi leányvállalatot ( Magyarországi Szálló- és Fürdő Vállalat), amely felelős jogi személyként intézte ügyeit. Mit jelentetett mindez a gyakorlatban? A Magyar Királyi Kormány éves működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv adatai adnak erre választ: 33 MKE. 1902.166. p. 34 Compagnie internationale des Wagon Lits et des Grand Express Europeins. 35 Tátralomnic és Csorba-tó. 56 OLT.K 178.1903-635 57 OLT.K 178.1903-635.