Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Richvalszki Éva: A polgári lakáskultúra jellemzői Miskolcon a XIX. század második felében

Város AZ ÖSSZES LAKÓHÁZAK AZ EPULET MAGASSÁGA SZERINT Város AZ ÖSSZES LAKÓHÁZAK Földszintes 1 2 3 4 Több Összesen* Ti -h -1Város AZ ÖSSZES LAKÓHÁZAK Emeletes Miskolc 4792 4521 7 70 14 184 87 Budapest 17354 10524 2642 1684 1845 583 6754 76 Pécs 4596 4134 436 23 2 461 1 Győr 2122 1629 424 68 1 493 Sopron 1837 1247 465 122 3 590 Szeged 13499 12434 1008 56 1 1065 Kecskemét 9577 9543 33 1 34 Kassa 2151 1644 439 66 2 507 Nagyvárad 3619 3485 122 11 1 134 Debrecen 8228 8071 141 15 1 157 Kolozsvár 5878 5417 415 43 3 461 Lakóházak az épület magassága szerint, néhány thjf. város összevetésében.

9 A város szélei felé haladva nemcsak a házak anyaga romlott, de nagyságuk is csökkent; itt már csak földszintes házakat találunk. Antalffy a reformkori Miskolc utcaképéhez - mely sok szempontból a XIX. században is érvényes volt, - Jókait hívja segítségül.

10 „A magyar századbeli házak nem képeztek egymáshoz támaszkodva utczasort, hanem mindenik között volt egy tágas udvar, palánkkal elzárva; alul embermagasságig kőből volt a ház, ablak nélkül, szegletei támaszokkal megerősítve: ez az árvíz ellen volt; a kőfalra volt épitve a lak, boltozatos szobákkal, vastáblás ablakokkal: ez meg a tűzvész ellen volt." Bozena Némcova így látta a miskolci házakat

11

: „...Kő- és téglaépületekre is akadhatunk, ... igen ritkán látni emeletes házakat. A legtöbb épület földszintes s ámbár kívülről tágasnak látszik, ha bent szétnéz az ember, bizony nincs semmi kényelem, semmi arány, semmi ízlés, Sárból építenek, (itt vályognak hívják), s az úri házak tetejét zsindely, a szegényekét pedig szalma födi." 9 THIRRING G. 1912. A *-gal megjelölt oszlop nem szerepelt az eredeti táblázatban. 10 ANTALFFY Gy. 1982. 415. Az említett Jókai mü A barátfalvi lévita. 11 NËMCOVA, B. 1851.12. p.