Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)
Fazekas Csaba: Borsod vármegye állásfoglalásai a vegyes házasságok ügyében
törvényhozás valamint eddig tett, úgy ezután is a tisztán szellemiekbeni avatkozása nélkül teend intézeteket, sőt ha a szellemieket is a polgári státus felállításával vagy ennek boldogságával ellenkezésben lenni látja, azok eránti intézkedés senki által kétségbe nem hozott jussai közé tartozik. Az 1647. évi 14. tc. szabályainak állított erőszakos elmagyarázására elég leend felhozni azt, hogy a törvényszerűleg kinevezett bíráknak hites kötelességük a törvénynek az esetre illeszthetése vagy nem illeszthetése lévén, azok mit és miként ítélendenek, előre tudni és meghatározni nem lehet, de a feljebb vitel módja és útja is törvény által lévén kijelelve, a meg nem elégedett fél vélt sérelmét azon úton orvosolhatja is. Azon vád továbbá, mintha „a felséges koronás fejedelmet és az ország rendéit együtt véve illető törvény magyarázata határozatunk által a törvényhatóságoknak tulajdoníttatnék", korántsem minket, hanem egyenesen a folyamodó érsek pátriárkát és püspöktársait azért terheli, mert az 1791. évi 26. tc. kihirdetése után a vegyes házasságok kötésében nyomban gyakorlatban vett, s ötven évig folytatott mód önkéntes változtatásával, s nem tudhatjuk hol sarkalló s kitől kölcsönözhetett hatalommal, sőt az elvei és szertartásai változatlan állandóságát fénypontjának tekintő r. katolika hit szelleme ellen is való járással éppen ők magyarázák a törvényt s annak gyakorlatát, midőn mi a törvény rendelete betöltését, s ennek gyakorlata folytatását szorgalmazzuk. De azon állítást is, mintha mi a nemzet képviselői táblája végzeteit törvényesen kötelező erejűnek tartanánk, valónak el nem ösmérjük és ösmérhetjük, mivel a nemzet képviselői táblája végzeteit, mint a nemzet akarata kijelentését mindenkor tekintetet érdemlőnek nézzük ugyan, de törvényesen kötelező erejűnek nem mondottuk. S habár arra a nemzetnek képviselői által kijelentett akaratát tisztelve és tisztelni tartozva példa és indító ok gyanánt ottan-ottan hivatkoztunk s hivatkozni fogunk is, valóságos törvénynek csak azt tartjuk, mit a nemzet és fejedelem akaratának egyesülése tett törvénynek. Végre a fent érdeklett határozatunk kihirdetéséből támadható állítólag káros következmények elősorolását nézve azt jegyezzük meg, hogy a vegyes házasságok ezutáni kötése módja eránt költ egyházi rendeletek a templomi szónok-székből hirdettetvén ki, s a házasságok különböző kötése módjai meghallása kétséget és aggodalmat támasztván a nép között az eránt, hogy vajon a törvényhezi szoros ragaszkodás s a térítvények nem adása miatt a templomon kívül kötött, s meg nem áldott házasságok érvényesek-e? És vajon az ezek elmulasztásával kötött házasságban születendő gyermekeiket a törvénytelenség bélyege nem fe-