Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kecskés Judit: A miskolci görög-ortodox közösség nevei a XVIII-XIX. században

Alekszandra 3 Julianna 3 Zoia 3 Agnész 2 Helene 2 Hrisztina 2 Egy névviselő: Kornélia 2 Gerandia, Konsztantina, Rebeka, Rozália, Albertina, Emília, Epifania, Eudokia, Evfimia, Johanna, Marina, Nathalia, Terézia Katalin, Bojána, Kosztinó, Margaréta, Rozália, Vidoszáva A gyakorisági lista alapján kirajzolódó változások a férfi és női neveknél azonos jelleget mutatnak. Az első korszakban a férfinevek mindegyike a görög névadásból választott, a női nevek többsége is az, pusztán az egy személy által viselt nevek közt van ettől eltérés. A Gerandia, Rozália a germán névcsoport része, míg a Rebeka ószövetségi. A második szakaszban fellazul a névállomány, egyre több germán név kerül be: Arthur, Otho, Albertina, Kornélia, Terézia. S növekszik az ószövetségi nevek száma is: Adam, Joseph. A jelenség művelődéstörténeti és névtani okokkal magyarázható. A folyamatos beilleszkedésnek és részben elmagyarosodásnak a tanújele a névváltozás. A hűségeskü letétele és a családtagok kimenekítése után a városban megtelepedő kereskedők gyakran kaptak - vásároltak - nemesi kiváltságokat. Az ehhez kapcsolódó hivatalos eljárást megnehezítette az idegen név. így a német névadásra jellemző neveket adtak fiúgyermekeiknek. A nőknél számolhatunk idegen származással és a névdivattal is. Az ószövetségi nevek fokozatos növekedése, viszont már nem általános jelenséggel, hanem a városlakóvá válással magyarázható. Mint azt a bevezetőben említettem a görög ortodoxok, csak 2%-ot jelentenek a vallási erőviszonyok megoszlásában. A domináns közösség a református, amely névrendszerére az ószövetségi nevek jellemzőek. Azaz, a legnagyobb vallási felekezet, amely a város politikai életét is irányította, névrendszerével is hatott rájuk. A nevek változását gyakran egymást kizárni látszó hatóerők alakíthatják. A megoldás kulcsa az eltérő intenzitásban van. Míg a második szakaszban az eredeti görög nevek fellazulása a meghatározó erő, kisebb mértékben jelentkezik az 1820-as évektől a nemzeti öntudat ébredése. A mi névanyagunkban mindössze egy-egy példa ( Maximosz, Emília) utal a