Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

G. Jakó Mariann: Levéltár és levéltáros a XIX. században. Adalékok Borsod vármegye levéltárának a XIX. századi történetéhez

iglenesen felvett személy. Feladata a legutóbbi közgyűlésig terjedően rendezni a levéltár iratait, onnan újból a főjegyző kötelessége ez.

9 A kancellária még ennél is tovább ment: úgy döntött, hogy az ideiglenes levéltárnok fizetésének felét az alispánnak és a főispánnak kell fedezni, mivel az ő feladatuk lett volna a főjegyző munkájának ellenőrzése. Ennek ellenére az országban a század végére egyöntetűen 3 személyes jegyzőség lépett életbe: valójában csak két főből állt: a fő- és az aljegyzőből, az addigi másodaljegyzői tisztség viszont átszerveződött regisztrátorrá. Úgy tűnt, hogy II. József rendszerének végére a vármegyei levéltárnok a megye elfogadott tisztségviselője lett. Egy 1787-ben megjelent köztisztviselői rangsorban a 8. helyen, az aljegyző, az ügyész és a szolgabíró után szerepel a regesztrátor.

10 II. József rendszerének bukása után azonban újból eltűnt a hivatalos megnevezésekből ez a fogalom és az 1790-ben megjelent 6394. sz. decretum megint a főnótárius, az első-és második vicenótárius gondjaira bízza a levéltárat. Borsod vármegye, miután megkapta a felsőbb hatóságtól az engedélyt, szerződtette első regesztrátorát, Széchy Péter személyében. (Széchy Péterről nem maradt fenn adatunk. Annyit tudunk csupán, hogy a neve akkor került szóba, amikor az erre az állásra kiválasztott Schernberg Ferenc, szabolcsi regesztrátor nemet mondott

11 a felkérésre.) A levéltár fizikai körülményeit jól példázza néhány adat a korábbi vizsgálatokból: pl. Bük Zsigmond másodalispán az ellene 1781-ben megindult vizsgálat során arra a kérdésre, hogy miért vitte haza az iratokat, azt felelte, hogy a levéltár „olyan szűk volt, kemence nem volt benne és még nyáron is olyan hideg volt, hogy ott még mutatózás végett sem lehetett tartózkodni."

12 1785-ben a levéltár tűzbiztonságának vizsgálatát rendelte el a Helytartótanács. Ragályi József másodalispán jelentéséből csak anynyit lehetett megtudni, hogy a „levéltár tűzbiztonság szempontjából eléggé védett, mert szerfölött nedves"

13 volt. Széchy Péter 1786-tól dolgozott az iratok rendezésén és az ő munkájának eredményeként alakult ki a vármegye 1785 előtti iratainak ma is meglévő rendje. A II. József alatt kiadott rendezési elvek alapján az iratokat két részre bontotta: az Acta Politica (közgyűlési iratok) és az Acta Judiciália (jogi következménnyel bíró iratok) sorozatára. A két nagy irat9 FÖGLEIN A. 1966.37. p. 10 FÖGLEIN A. 1966. 39-40. pp. » KLEIN G. 1935. 95-96. pp. 12 KLEIN G. 1935. 91. p. is KLEIN G. 1935. 94. p.