Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Somorjai Lehel: Miskolc idegenforgalmi törekvései a két világháború között
parlamenti képviselőt, Bernát Aladárt Zemplén vármegye alispánját, Okolicsányi Imrét Heves vármegye alispánját, Szentimrey Pált Abaúj-Torna vármegye alispánját, Zsóry Györgyöt Borsod, Gömör és Kishont vármegye alispánját Wittich Andort az iparkamara főtitkárát. Az alakuló gyűlésen elmondott beszédében Hodobay Sándor arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy a szövetség megalakítása tekintettel az idegenforgalomhoz fűződő igen jelentős gazdasági, kulturális, társadalmi érdekekre szükséges és törvényszerű volt. Örömének adott kifejezést, hogy a szervezet központja Miskolc lett hiszen: „ E várost valósággal predesztinálja erre fejlett kultúrája, intensiv szellemi élete, erősen fejlődött ipara és kereskedelme, alkalmas fekvése, szép vidékű környéke. Mindez Miskolczot különösen alkalmassá teszi az idegenforgalom nyújtotta előnyök kellő kiaknázására." Az 1925-ben megalakult Magyar Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetségének felhívása, miszerint a „vidéki Magyarország" is alakítsa meg saját idegenforgalmi szövetségeit- az országban először itt talált megértésre. Az 1926-os év az egyesület alapítások éve volt Miskolcon, hiszen június 6-án újabb polgári kezdeményezés indult útjára. A Korona-szálloda vadásztermében megtartott alakuló közgyűlésen kimondták a Bükk- és Mátravidéki Automobil Club megalakulását 6 . A Club vezetőségében ismerős neveket találunk: elnök báró Bottlik István, ügyvezető alelnök Hodobay Sándor, alelnökök Bernát Aladár, Okolicsányi Imre, Zsóry György. Az 1920-as években Miskolcon az idegenforgalom fellendítéséért munkálkodó egyesületek céljai és kis túlzással vezetőségei is azonosak voltak. A város és környéke, a megye és az egész észak-magyarországi régió széles körben való propagálását akarták, felismerve azokat a gazdasági, kulturális előnyöket, amiket az ide látogató idegenek jelentenek. Természetesen attól, hogy ÉszakMagyarországon Miskolc központtal létrejöttek ezek a szervezetek, még nem lepték el az üdülni, kirándulni vágyók a régiót és az iratok tanulsága szerint az 1930-as évek első feléig igen kevés kézzel fogható változás történt e téren. Mégsem szerencsés azonban, ha lebecsüljük ezeknek az egyesületeknek a tevékenységét, hiszen Magyarországon zömében ekkor alakuló idegenforgalmi szövetségek, érdekeltségek munkájába bekapcsolódva, az ország más területeivel szoros kapcsolatokat kiépítve nagyban hozzá járultak az 1930-as évek idegenforgalmi fellendüléséhez. Miskolc városa mint láttuk tevékeny részt vállalt a regionális szövetségek megalakításában, de a Nagy-Miskolc koncepció elvétől vezérelve kezdetektől igényt formált egy saját, a várost és környékét propagáló idegenforgalmi szerv felállítására is. A Speyer-kölcsön felvétele 7 lehetővé tette a nagy arányú beruházásokat, város rendezési munkálatokat, de lehetőséget biztosított az idegenforgalom szempontjából vonzó intézmények létesítésére, illetve a város által törtéJ B.-A.-Z. m. Lt. IV. - 1925/b. 34. d. /60. 7 DOBROSSY István: Miskolc infrastruktúrájának modernizálása és a „Speyer" bankkölcsön felhasználása (1925-1950) A Herman Ottó Múzeum Évkönyve (XXXIII-XXXIV). Miskolc, 1996. 423453.0.
