Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Somorjai Lehel: Miskolc idegenforgalmi törekvései a két világháború között

parlamenti képviselőt, Bernát Aladárt Zemplén vármegye alispánját, Okolicsá­nyi Imrét Heves vármegye alispánját, Szentimrey Pált Abaúj-Torna vármegye alispánját, Zsóry Györgyöt Borsod, Gömör és Kishont vármegye alispánját Wittich Andort az iparkamara főtitkárát. Az alakuló gyűlésen elmondott beszé­dében Hodobay Sándor arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy a szö­vetség megalakítása tekintettel az idegenforgalomhoz fűződő igen jelentős gaz­dasági, kulturális, társadalmi érdekekre szükséges és törvényszerű volt. Örö­mének adott kifejezést, hogy a szervezet központja Miskolc lett hiszen: „ E vá­rost valósággal predesztinálja erre fejlett kultúrája, intensiv szellemi élete, erő­sen fejlődött ipara és kereskedelme, alkalmas fekvése, szép vidékű környéke. Mindez Miskolczot különösen alkalmassá teszi az idegenforgalom nyújtotta előnyök kellő kiaknázására." Az 1925-ben megalakult Magyar Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetségének felhívása, miszerint a „vidéki Magyarország" is alakítsa meg saját idegenforgalmi szövetségeit- az országban először itt talált megértésre. Az 1926-os év az egyesület alapítások éve volt Miskolcon, hiszen június 6-án újabb polgári kezdeményezés indult útjára. A Korona-szálloda va­dásztermében megtartott alakuló közgyűlésen kimondták a Bükk- és Mátravi­déki Automobil Club megalakulását 6 . A Club vezetőségében ismerős neveket találunk: elnök báró Bottlik István, ügyvezető alelnök Hodobay Sándor, alelnö­kök Bernát Aladár, Okolicsányi Imre, Zsóry György. Az 1920-as években Miskolcon az idegenforgalom fellendítéséért mun­kálkodó egyesületek céljai és kis túlzással vezetőségei is azonosak voltak. A vá­ros és környéke, a megye és az egész észak-magyarországi régió széles körben való propagálását akarták, felismerve azokat a gazdasági, kulturális előnyöket, amiket az ide látogató idegenek jelentenek. Természetesen attól, hogy Észak­Magyarországon Miskolc központtal létrejöttek ezek a szervezetek, még nem lepték el az üdülni, kirándulni vágyók a régiót és az iratok tanulsága szerint az 1930-as évek első feléig igen kevés kézzel fogható változás történt e téren. Még­sem szerencsés azonban, ha lebecsüljük ezeknek az egyesületeknek a tevékeny­ségét, hiszen Magyarországon zömében ekkor alakuló idegenforgalmi szövet­ségek, érdekeltségek munkájába bekapcsolódva, az ország más területeivel szo­ros kapcsolatokat kiépítve nagyban hozzá járultak az 1930-as évek idegenfor­galmi fellendüléséhez. Miskolc városa mint láttuk tevékeny részt vállalt a regionális szövetségek megalakításában, de a Nagy-Miskolc koncepció elvétől vezérelve kezdetektől igényt formált egy saját, a várost és környékét propagáló idegenforgalmi szerv felállítására is. A Speyer-kölcsön felvétele 7 lehetővé tette a nagy arányú beruhá­zásokat, város rendezési munkálatokat, de lehetőséget biztosított az idegenfor­galom szempontjából vonzó intézmények létesítésére, illetve a város által törté­J B.-A.-Z. m. Lt. IV. - 1925/b. 34. d. /60. 7 DOBROSSY István: Miskolc infrastruktúrájának modernizálása és a „Speyer" bankkölcsön fel­használása (1925-1950) A Herman Ottó Múzeum Évkönyve (XXXIII-XXXIV). Miskolc, 1996. 423­453.0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom