Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Somorjai Lehel: Miskolc idegenforgalmi törekvései a két világháború között
gos szinten is élen járt, hiszen más magyarországi vidékekhez képest viszonylag korán 1912-ben már megszervezte saját régiója természeti értékeinek, gyógyfürdőinek, látnivalóinak propagálására a gróf Teleki Sándor által kezdeményezett Felsőmagyarországi Idegenforgalmi Egyesületet. Az egyesület értékét tovább növeli az, hogy Magyarországon csak az 1911-ben alapított székesfővárosi állandó idegenforgalmi bizottság az ami időben megelőzi és az, hogy egy évben alakult a Bárczy István kezdeményezte Országos Idegenforgalmi és Fürdőszövetséggel. A Magyarország számára vesztes első világháború, a trianoni döntés súlyos következményei gazdasági, kulturális, morális téren új utak keresésére kényszerítette hazánkat. Az ország különböző területei, régiói is más-más válaszokat adtak a megváltozott kül- és belpolitikai helyzetre. Felsőmagyarországon, ahol az elcsatolások következtében Miskolc nagyságánál fogva és jogállása miatt (1909-től törvényhatósági joggal felruházott város) központi helyzetbe került, megszületett az 1920-as évek elején a JMagy-Miskolc koncepció 2 . Ennek a nagyszabású tervnek apostola és legfőbb kezdeményezője Hodobay Sándor, aki 1922-től 1935-ig Miskolc város polgármestere volt. O volt az aki felismerte, hogy egy modern, központi szerepkörben lévő nagyvárosnak nem elég csak a város belső képét, infrastruktúráját fejleszteni, hanem szükség van a település megismertetésére országhatáron innen és túl. Ennek a célnak legjobban az idegenforgalom fejlesztése és mai szóval élve menedzselése felel meg. Az 1920-as években Miskolcon egyszerre több kísérlet is történt azért, hogy a bel- és külföldi turisták nagyobb számban keressék fel a várost. Rögtön, az első világháború után 1923-ban alakult meg a Miskolci Erzsébet fürdőrészvénytársaság. A társaság célja: „ Miskolcon egy modern közfürdő létesítése és üzemben tartása, valamint a fürdő megismertetése a széles miskolci és nem miskolci közönséggel. „ Az 1923. október 20-i alakuló közgyűlés megválasztotta a részvénytársaság vezetőségét is: ügyvezető elnök Hodobay Sándor lett 3 . 1924. október 8-án újabb egyesület alakult Miskolcon a turizmus és idegenforgalom előmozdítására, a Miskolci Jogász Turista Egyesület 4 . Tagjai a Miskolci Jogakadémia diákjaiból és tanáraiból kerültek ki. A Kassa központtal 1912-ben alakult Felsőmagyarországi Idegenforgalmi Egyesület az első világháború után megszűnt, de a célkitűzései és alapelvei túlélték a háborút. Az egyesület jogutódjaként 1926. február 27-én Miskolcon a Kereskedelmi és Iparkamara székházában megalakult az Észak-Magyarországi Idegenforgalmi Szövetség. 5 A Hodobay Sándor elnöklete alatt álló szövetség tisztikara a korszak Észak-Magyarországának illusztris tisztségviselőiből állt. Társelnökként itt találjuk Neumann Adolfot a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Allender Henriket az iparkamara alelnökét, báró Bottlik Istvánt 2 DOBROSSY István: Miskolc írásban és képekben 2.köt. Miskolc, 1995. 3 B.-A.-Z. m. Lt. IV. - 1925/b. 36. d. 67/1929. 4 B.-A.-Z. m. Lt. IV. - 1925/b. 34. d. /33. 5 B.-A.-Z. m. Lt. IV. - 1925/b. 34. d. /13.
